Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)
KATALÓGUS - II. A tájképtől az aktokig - Műfajok (Z. A. - Zs. F.)
25. ABA-NOVÁK VILMOS Pihenő a szabadban (Budai hegyekben), 1922 Rest in the Open (In the Buda Hills), 1922 Rézkarc, papír; 415 x 565 mm J. n. Hátoldalon: Igazolom, hogy a túloldali rézkarc néhai férjem munkája. Özv. Aba-Novák Vilmosné MNG Itsz.: 1955-4370 (FK 8170) Vétel Reichfeld Dénesnétől 194ó-ban Kiállítva: 1922 Ernst 22.; 1923 Helikon 5.; 1971 Pápa; 1978 Athén 2., 1979 MNG; 1994 Szeged 55.; 1994 Szolnok; 1996-2001 MNG Irodalom: Bálint Aladái: Két művész kiállítása. Nyugat, 1922. II. 1243.; AbaNovák 1923. o. n. R: 4. kép; Varga 1937. 158. (Rézkarcló.) Aba-Novák korai aktos kompozícióival párhuzamosan készültek, és némelyiküknek hátteréül is szolgálnak azok a tájábrázolások, melyek 1919-től kezdve a Fejér megyei Bodajkhoz és a Komárom megyei Tarjánhoz kötődnek. A monumentális hatású, hosszan elnyúló, hullámzó dombvonulatok formái kerülnek a festmények középpontjába, míg a grafikákon, tusrajzokon és rézkarcokon a táj mellett elsősorban a légköri jelenségek, az atmoszférikus változások lesznek a főszereplők. A táj alakzatai, a dombok, a növények szinte emberi alakot öltenek, és ezekkel az antropomorf természeti motívumokkal eggyé válnak az emberi alakok is. Egyfajta heroizmus jellemzi ezeket a tájakat, melyek egyik hatásos darabja a kortárs kritikust is megragadta: Aba-Novák „emberi formákra iparkodik visszavezetni mindent. A fákat, a dombok kövér oldalát, a talaj hepehupás türemkedését. Mintha az eleven emberi test izmokra tagolt húsos szövete ismétlődnék meg a fák törzsein, a felduzzadt dombok, hegyek hátán. Nyilván a tudat alatt lappangó, onnan kirobbanó ősi érzések, indulatok térnek vissza a növény- és ásványvi12. Aba-Novák Vilmos: Golgotha, 1922. MNG lág elemeit emberiesítő szándékban; az idő sötét feneketlensége tátong felénk e lapok láttára."'' A tájélmény aktualizálása valósult meg Golgotha című rézkarcán, melyen a biblikus jelenet szűkebb kivágatban, drámaibb szcenírozással jelenik meg.