Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - I. Figurák és kulisszák - A korai festmények (Z. A.)

10. PATKÓ KÁROLY Tavasz (Kompozíció), 1920 Spring (Composition), 1920 Olaj, vászon; 105 x 89 cm J. b. I.: Patkó. 1920 Magántulajdon Kiállítva: 1922 Belvedere I. 3.; 1994 MNG; 1995 Nagyházi Galéria 6. 303. Irodalom: 1995 Nagyházi 6. Kat. R: 67.; Zsákovics 1999c. 51., Zsákovics 1999e. 50.; Zsákovics 1999b. 130.; Zsákovics 1999f. 66. R: óó. szerűen leegyszerűsített türkizes árnyalatú fák ugyan­csak Kmetty képeit idézik. Ez a fajta „kemény" klasszicizálás ekkortájt nem csak a magyar művészet­re volt jellemző, ez a stílus egész Európában, többek között a lengyel származású, de Franciaországban működő Tamara de Lempicka art decóba torkolló fes­tészetében is megtalálható. Magyarországon a Pécsi Művészkörhöz tartozó Gábor Jenő korai aktkompozí­ciói sorolhatóak ide. A manierista festmények páncél­szerűen fénylő testformálása, a hűvösen csillogó bőr­felületek és a kiszámított pózba merevedett figurák Patkó műveihez hasonlóan stilizált tájháttér előtt lát­hatóak. A jelenetek témája nem mindig határozható 19. PATKÓ KÁROLY: Száműzöttek, 1 92 I Magántulajdon meg. A férfi- és nőalakok gazdagon variált együttese ritkán utal egyértelműen a mű témájára (pl. Adám és Éva), a művek eredeti címe pedig nem minden eset­ben rekonstruálható. Patkó festménye a Belvederében bemutatott Tavasz című képpel azonosítható be, de a mű hátoldalán, a vakkeretre ragasztott 1 920-as dátu­mot viselő kiállítási képcédula is csak Kom posit iának aposztrofálja a képtémát. Az ábrázolás semleges konnotációja lehetővé teszi a korban meglehetősen gyakori, tág metaforikus értelmű cím akár utólagos al­kalmazását is, viszont a kiállítás másik darabja melo­dramatikus témaválasztásával jóval direktebben kötő­dik a címhez [Száműzöttek). 20. GÁBOR JENŐ: Kompozíció, 1919. Magántulajdon

Next

/
Thumbnails
Contents