Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

TANULMÁNYOK - ZWICKL ANDRÁS: Az ideális és a reális valóság képei között - A Szőnyi-kör Árkádia-festészete

10. TÁRSASÁG TÖRÖKKOPPÁNYBAN (az első sorban: Aba-Novákné Kató, Kelemenné Mici, Mattioni Eszter, dr. Németh Andorné; hátsó sor: ismeretlen, Aba-Novák Vilmos, Medveczky Jenő, ismeretlen, Barcsayjenő, dr. Németh Andor, Kelemen Emil, Patkó Károly), 1927 A COMPANY IN TÖRÖKKOPPÁNY (first row: Mrs. Kató AbaNovák, Mrs. Mici Kelemen, Eszter Mattioni, Mrs. Dr. Andor Németh; second row: unknown person, Vilmos Aba-Novák, Jenő Medveczky, unknown person, Jenő Barcsay, Dr. Andor Németh, Emil Kelemen, Károly Patkó), 1927 eszményeiktől. Miközben hatásuk egyre szélesebb körben érvényesült, az 1 925 utáni időszakban Szőnyivel párhuzamosan Aba-Novák és Patkó festészetében is folytatódott a felsőbányai tartózkodás alatt megkezdődött átalakulás. A képek témaválasztása mindhármójuknál megváltozott, az aktkompozíciók fokozatosan eltűntek, hétköznapi jeleneteknek, munkaábrázolásoknak adták át a helyüket. A kortárs tematika azonban továbbra sem a városi, hanem az egyszerű paraszti életet jelenti; az erős érzelmi töltést idilli hangulat, a drámai mozgalmasságot derűs nyugalom váltotta fel. A következő évben, 1926-ban kis kolónia verbuválódott össze Aba-Novákék zugligeti otthona körül, a felsőbányai nyár után két évvel pedig Aba-Novák és Patkó újabb vidéki helyszínt talált. 1 927-ben Aba-Novákékat egy Somogy megyei járási orvos, az Igaion lakó dr. Baumgartner Sándor hívta meg magához. A látogatók hamar népes társasággá duzzadtak, amely a felsőbányai nyár résztvevői mellett több fiatal művésszel bővült ki.

4í 1927 őszén a közeli Törökkoppányba költöztek át, 1928 nyarán pedig ismét Igaion dolgoztak. A két igali nyár alatt Aba-Novák és Patkó művészetében végbemenő átalakulás megmutatta, hogy