Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

FÜGGELÉK - Életrajzok (Z. A., Zs. F.)

Imrével. Ezt követően Kolozsvárott, ma|d Nagyszebenben szolgált. 1917-ben a Képzőművészeti Főiskola katona hallgatói részére rendezett nyári fanfolyamán vett részt Nagybányán, majd a következő év nyarán ismét megfordult itt. 1 9 1 9-ben leszerelése után Réti Istvánnál folytatta tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol az intézmény megreformálására törekvő fiatalok közé tartozott, majd a Tanácsköztársaság idején az Ifjúmunkások Szakszervezetében a képzőművészeti alosztály helyi szervezetének az elnöke volt. Emiatt 1920 márciusában az igazoló bizottság kizárta a Képzőművészeti Főiskoláról. 1919 decemberétől a kiállítások rendszeres résztvevője, a Műcsarnok 1919-1 920-as Téli tárlatán két képét mutatta be. 1 920-ban megkapta a frissen megalakult Szinyei Merse Pál Társaság első ízben kiadott díját, a Szinyei-jutalmat, és 1922-ben taggá választották. 1920-ban rövid tanulmányúton Bécsben járt, ez év novemberében fejezte be első sokszorosított grafikáját, egy hidegtű önarcképet. A következő évben, 1921 szeptemberében nagy sikert aratott az Ernst Múzeumban megrendezett első gyűjteményes kiállításával. Ez idő tájt a Vörösmarty utca 35-ben közös műteremben dolgozott Pátzay Pállal, 1 922 tavaszán harmadikként meghívták Nemes Lampérth Józsefei is, aki ez év végéig maradt velük. Szőnyi a húszas évek legelején számos helyen megfordult, festett a Sajó mentén és Budakalászon. 1922-ben lelátogatott Kecskemétre, ahol a művésztelepen ekkoriban Varga Nándor Lajos és Nagy Imre dolgozott. Ebben az évben első műveként - adományozás útján - a Szépművészeti Múzeumba került 1921es Önarcképe. A Szinyei Társaság 1922-ben megrendezett Nemzeti Szalon-beli első kiállításán négy művét mutatta be, novemberben az Auróra Műkereskedelmi Rt. Magyar művészek rézkarckiállításán a fiatal grafikusnemzedék tagjaként ő is több munkájával szerepelt, és a következő évben is több grafikai kiállításon vett részt. Ugyanebben az évben festett először Zebegényben, és Németországban járt tanulmányúton. 1 924 januárjában az Ernst Múzeumban rendezte meg második gyűjteményes kiállítását, amelylyel ismét nagy sikert aratott. Ebben az évben megnősült, Bartóky Melindát vette feleségül, akivel Zebegénybe költözött ki. Ebben az évben több művével részt vett a Velencei Biennalen, és egy olaszországi tanulmányutat is tett, valamint a frissen megalakuló KUT első kiállítására is meghívták, amelyen már törzstagként szerepelt. 1924-ben megszületett lánya, Zsuzsa, aki ettől kezdve képeinek rendszeres szereplője lett. Az év végén a Műcsarnokban megnyíló Aktkiállításon Hegytetőn című képével elnyerte a kiállítás ifjúsági díját, és a mű - adományozás útján - a Szépművészeti Múzeumba került. Szőnyi ettől az évtől kezdve a Belvárosi Szabadiskolában kezdett tanítani. A következő évben, 1926-ban megszületett fia, Péter. 1928-ban megkapta az ekkor induló állami római magyar ösztöndíjat, míg azonban kollégái két évet töltöttek kint, ő négy hónap után hazatért. 1929-ben megrendezte harmadik gyűjteményes kiállítását a Tamás Galériában. A harmincas években a Gresham-kör tagja, 1935-ben a Frankel Szalon rendezett műveiből kiállítást. 1937-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1 94 1-ben a Képzőművészet iskolája című könyv szerkesztője és egyik szerzője volt, ebben az évben elkészítette Győrben a nádorvárosi templom freskóit. A második világháború alatt üldözött zsidókat bújtatott, családtagjaival hamis okmányokat készített számukra. Budapesti lakása és műterme az ostrom alatt bombatalálatot kapott, számos műve megsemmisült. A háború utáni művészete szerves folytatása harmincas években kialakult stílusának. Munkásságáért számos kitüntetést, díjat kapott ( 1 949, Kossuthdíj; 1 952, érdemes művész; 1956, kiváló művész). Zebegényi házában ma Szőnyi István Emlékmúzeum működik. TARJÁNI SIMKOVICS JENŐ (Budapest, 1895. április 11.Budapest, 1995. novembei 15.) 1 91 3-tól a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei Zemplényi Tivadar, Balló Ede és Bottka Miklós voltak. Tanulmányait az első világháború szakította meg, 1915-től 1 91 8-ig teljesített katonai szolgálatot. 1919-től újra a főiskolán tanult, mestere Benkhard Ágost volt. 1922-1925 között az Olgyai Viktor vezetése alatt álló Grafikai Tanszékre járt, 1922-1923 folyamán a mester tanársegédjeként működött. 1923-tól szerepelt a budapesti grafikai