Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)
FÜGGELÉK - Életrajzok (Z. A., Zs. F.)
saságának. Műveivel 1919-ben Stefán Henrikkel együtt a pécsi Nőegylet termeiben mutatkozott be. Tagja volt az 1 920-ban alakult Pécsi Művészkörnek, itt expresszionista képeivel tűnt ki. 1920 végén Stefán Henrikkel műtermi kiállítást rendezett, 1921 -ben a Művészkör Pécsett rendezett kiállításán expresszív naturalista műveivel szerepelt. Ez év áprilisában Molnár Farkassal és Stefán Henrikkel Itáliába utazott, majd rövid bécsi tartózkodás után társaival együtt jelentkezett a weimari Bauhausba. 1922 végén a KURI manifesztum aláírója volt. 192 l-l 922-ben Caesar Klein professzornál tanult, majd Gottfried Heinersdorf üvegfestő műhelyében dolgozott Berlinben. 1923-tól Budapesten, a Lehel úton megalapította az Országos Üvegfestészeti Műhelyt. Alkotásait 1 924ben mutatták be a Nemzeti Szalon termeiben. Hamarosan felhagyott a táblakép-festészettel, 1948-ig üvegablakok készítésével foglalkozott. 1939ben alkotásaiból kiállítást rendeztek a Műteremben. A két világháború között számos - gyakran egyházi megrendelésre készült (Temetőkápolna, Pécs; gyárvárosi templom, Győr; plébániatemplom, Mohács, illetve Kaposvár) - üvegablak tervezésében és kivitelezésében vett részt. KORB ERZSÉBET (Budapest, 1899. máius 22. Budapest, 1925. október 17.) Korb Erzsébet apja, Korb Flóris építész, a századforduló magyar építészetének jelentős alakja, húga, Flóra táncművész volt. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1917-1919 között Glatz Oszkár növendékeként végezte, az utolsó félévben Réti István tanítványa volt. A Tanácsköztársaság alatt az Ifjúmunkások Szakszervezetében a képzőművészeti alosztály helyi szervezetének intézőbizottságában működött, feltehetően ez is közrejátszott abban, hogy főiskolai tanulmányait abbahagyta. Már 1916-ban, mindössze 1 7 évesen három festményével szerepelt a Nemzeti Szalon Téli kiállításán, az 1 91 8-as Tavaszi kiállításon egy női akttal vett részt. 1919 őszén Aba-Novák Vilmossal és Patkó Károllyal beköltöztek Berény Róbert elhagyott Városmajor utcai műtermébe, és itt dolgoztak. 1923 nyarán Rábakecölön festett, szeptemberben az Ernst Múzeum XXVI. csoportkiállításán nagyobb anyaggal vett részt. 1924-ben néhány képével egy Bécsben megrendezett magyar kiállításon szerepelt, a Műcsarnok Tavaszi kiállításán az Anyaság című képét mutatta be. 1924 tavaszán olaszországi tanulmányútra indult, utazásának legfontosabb állomásai Velence, Verona, Modena, Fiesole, Siena és Róma voltak. 1925 májusában a római La Fiammá Galériában nyílt kiállítása, hazatérése után röviddel meghalt. Ez év végén öt képével szerepelt a Műcsarnok Aktkiállításán, 1927 márciusában pedig az Ernst Múzeum rendezte meg hagyatéki kiállítását. Ugyanebben az évben Korb Fióris lánya emlékére egy alapítványt hozott létre „szegény főiskolai hallgatók olaszországi tanulmányútja költségeinek fedezésére", amelyet kétévenként adtak ki. A halála utáni pár évben számos kiállításon szerepeltek munkái, Kinyilatkoztatás című festménye 1925-ban ajándékozás útján a Szépművészeti Múzeumba került, és 1 928-tól az Uj Magyar Képtár állandó kiállításán volt látható. Ebben az évben jelent meg Genthon István róla írt monográfiája. • KORDA VINCE (Pusztatúrpásztó [ma: Túrkeve], 1897. június 22. London, 1979. január 4.) A gimnáziumi tanulmányai után 1913-tól Keméndyjenő díszletfestő osztályán volt tanonc a budapesti Operaházban. A tízes évektől bátyját, Sándort követve az eredeti Kellner családnevet Kordára változtatta. 1914-1915 között az Iparművészeti Iskolában tanult, közben a Művészház szabadiskolájában Rippl-Rónai József, Iványi Grünwald Béla és Kernstok Károly korrigálták. 1917-191 8-ban teljesített katonai szolgálatot Erdélyben. A Képzőművészeti Főiskolán 1 91 8-1 920 között végezte tanulmányait, mestere Réti István volt. 1919 nyarán Kecskeméten, Iványi