Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

FÜGGELÉK - Életrajzok (Z. A., Zs. F.)

saságának. Műveivel 1919-ben Stefán Henrikkel együtt a pécsi Nőegylet ter­meiben mutatkozott be. Tagja volt az 1 920-ban alakult Pécsi Művészkörnek, itt expresszionista képeivel tűnt ki. 1920 végén Stefán Henrikkel műtermi kiállítást rendezett, 1921 -ben a Művészkör Pécsett rendezett kiállításán expresszív naturalista műveivel szerepelt. Ez év áprilisában Molnár Farkassal és Stefán Henrikkel Itáliába utazott, majd rövid bécsi tartózkodás után társaival együtt jelent­kezett a weimari Bauhausba. 1922 végén a KURI manifesztum aláírója volt. 192 l-l 922-ben Caesar Klein professzornál tanult, majd Gottfried Heinersdorf üvegfestő műhelyében dolgo­zott Berlinben. 1923-tól Budapesten, a Lehel úton megalapította az Országos Üvegfestészeti Műhelyt. Alkotásait 1 924­ben mutatták be a Nemzeti Szalon ter­meiben. Hamarosan felhagyott a táblakép-festészettel, 1948-ig üveg­ablakok készítésével foglalkozott. 1939­ben alkotásaiból kiállítást rendeztek a Műteremben. A két világháború között számos - gyakran egyházi megrendelésre készült (Temetőkápolna, Pécs; gyárvárosi templom, Győr; plébániatemplom, Mohács, illetve Kaposvár) - üvegablak tervezésében és kivitelezésében vett részt. KORB ERZSÉBET (Budapest, 1899. máius 22. ­Budapest, 1925. október 17.) Korb Erzsébet apja, Korb Flóris építész, a századforduló magyar építészetének jelentős alakja, húga, Flóra táncművész volt. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1917-1919 között Glatz Oszkár növendékeként végezte, az utol­só félévben Réti István tanítványa volt. A Tanácsköztársaság alatt az Ifjúmunkások Szakszervezetében a képzőművészeti alosztály helyi szervezetének intézőbi­zottságában működött, feltehetően ez is közrejátszott abban, hogy főiskolai tanul­mányait abbahagyta. Már 1916-ban, mindössze 1 7 évesen három festményé­vel szerepelt a Nemzeti Szalon Téli kiál­lításán, az 1 91 8-as Tavaszi kiállításon egy női akttal vett részt. 1919 őszén Aba-Novák Vilmossal és Patkó Károllyal beköltöztek Berény Róbert elhagyott Városmajor utcai műtermébe, és itt dol­goztak. 1923 nyarán Rábakecölön fes­tett, szeptemberben az Ernst Múzeum XXVI. csoportkiállításán nagyobb anyag­gal vett részt. 1924-ben néhány képével egy Bécsben megrendezett magyar kiál­lításon szerepelt, a Műcsarnok Tavaszi kiállításán az Anyaság című képét mutat­ta be. 1924 tavaszán olaszországi tanulmányútra indult, utazásának leg­fontosabb állomásai Velence, Verona, Modena, Fiesole, Siena és Róma voltak. 1925 májusában a római La Fiammá Galériában nyílt kiállítása, hazatérése után röviddel meghalt. Ez év végén öt képével szerepelt a Műcsarnok Aktkiállításán, 1927 márciusában pedig az Ernst Múzeum rendezte meg hagyaté­ki kiállítását. Ugyanebben az évben Korb Fióris lánya emlékére egy alapítványt hozott létre „szegény főisko­lai hallgatók olaszországi tanulmányútja költségeinek fedezésére", amelyet kétévenként adtak ki. A halála utáni pár évben számos kiállításon szerepeltek munkái, Kinyilatkoztatás című festménye 1925-ban ajándékozás útján a Szépművészeti Múzeumba került, és 1 928-tól az Uj Magyar Képtár állandó kiállításán volt látható. Ebben az évben jelent meg Genthon István róla írt mono­gráfiája. • KORDA VINCE (Pusztatúrpásztó [ma: Túrkeve], 1897. június 22. ­London, 1979. január 4.) A gimnáziumi tanulmányai után 1913-tól Keméndyjenő díszletfestő osztályán volt tanonc a budapesti Operaházban. A tízes évektől bátyját, Sándort követve az eredeti Kellner családnevet Kordára változtatta. 1914-1915 között az Iparművészeti Iskolában tanult, közben a Művészház szabadiskolájában Rippl-Rónai József, Iványi Grünwald Béla és Kernstok Károly korrigálták. 1917-191 8-ban teljesített katonai szolgálatot Erdélyben. A Képzőművészeti Főiskolán 1 91 8-1 920 között végezte tanulmányait, mestere Réti István volt. 1919 nyarán Kecskeméten, Iványi

Next

/
Thumbnails
Contents