Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)
KATALÓGUS - IX. Búcsú az Aranykortól - Életképek (Z. A.) J
Szőnyi életművében külön csoportot alkotnak a családjáról festett képek: a szülőkről, majd feleségéről, végül a gyermekeiről készített portrék. Az anya és gyermeke motívum Szőnyi művészetében Zsuzsa lányának születésétől jelen van. Ez a téma kiemelt szerepet játszik Uitz Béla tízes évekbeli grafikáin, és a nemzetközi neoklasszicizmus képviselőinél is gyakran előfordul. Az olaszoknál Achille Funi vagy Mario Sironi képein a monumentális ízű reneszánsz Madonnák hatása érződik, akárcsak Szőnyi Anya című festményén, amelyen Szőnyi felesége és Zsuzsa mellett 1926-ban megszületett második gyerekük, Péter látható. Az önfeledten összebújó család zárt csoportját fellazítja a fény, az egy évvel korábbi Zsuzsa a falovával gyöngyházfényű színei járják át a kompozíciót. Ekkorra valósággá vált az, amit Elek Artúr profetikus jóslatként 1921-ben Szőnyi sötét, monokrómiába hajló képeiről írt: „A mindent elegyengető, a részlet egészbe foglaló tónusra való törekvés... egyelőre elfátyolozza tüzüket, és megfojtja önálló létüket. El fog következni azonban a felszabadulás ideje, mikor a tónus barnáján keresztülszakad majd a megnyomott színek ujjongása..."' Az önarcképek és a bensőséges családi jelenetek mellett a többi kép is hétköznapi szituációban, általában valamilyen munka közben örökíti meg a különböző figurákat. Aba-Novák nagyméretű festményén a jelzésszerű közegben a szöcskeszerű, nyápic Köszörűs komikusan meggörnyedő alakja szétálló lábfejeivel a művész karikaturisztikus irányba tartó emberábrázolásainak újabb állomása. A valószínűleg Igaion megfestett motívummal Bánk Ernő egyik képén is találkozhatunk. • Ugyanebből az időszakból származik a Konyha, amely Aba-Novák korábbi műveihez képest szokatlanul összetett kompozíciós sémát mutat. Az átlósan egymás mögé helyezett téri elemek erőteljesen érzékeltetik a képmélységet, az asztal előtt ülő idős asszony felülnézetből látszik. Alakja nem kap sok fényt, arca árnyékba borul, ruhájának sötét foltja mögött az asztal csillogó lapját és a csendéletszerű részletet az ablakon beáradó ellenfény atmoszférikus hatásai lazítják fel. A művész az életképszerű jeleneteken a figurákat gyakran egyéníti, tudjuk, hogy a Lopótökkel című festmény 155. ABA-NOVÁK VILMOS Köszörűs, 1 922 The Grinder, 1927 Olaj, vászon; 1 34 x 93,5 cm J. b. I.: ABA-NOVÁK IKM Itsz.: 64.200.1. Magángyűjtőtől 1 949-ben Kiállítva: 1962 MNG 69.; 1963 Pi 1963 Kassa 1 Irodalom: 1962 MNG Kai. R: Kai. R: o. n.; 3 a 22.; 1963 Varsó 22.; ; 1963 Székesfehérvár 9. n.; 1 963 Székesfehérvár Supka 1966. R: 14. kép
