Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - VIII. Hegytetőn - Új vidékeken (Z. A.)

iskolásként Pászk Jenővel (katalógusunkban az I. 1 . kép), 1923-ban édesanyjával (katalógusunkban 1 10.), 1924ben pedig feleségével együtt festette meg magát (katalógusunkban 111.). 1925-ben Szőnyi anyja, illetve felesége után önmagával szembesíti saját magát, a változó párosításokkal mintha egyfajta önmeghatározásra törekedne. Ugy tűnik, Szőnyi ebben a képben szereppróbálgató önarcképeinek végéhez ért. A hétköznapi jelenetet különböző összetevők fokozzák jelképes értelművé. A címadás látszólag nem mond többet puszta helymegjelölésnél, az ábrázolás beállítása és hangvétele azonban visszahat rá, átértelmezi azt. A szituáció nem bibliai vagy mitologikus színezetű, mégis magasztos, heroikus hangulat hatja át. Es noha a déli napsütés nem a korábbi képek transzcendens fényáradata, mégis ünnepélyes fényárba vonja a monumentális alakokat. A táj az óriásokká növelt, emberfelettivé váló figurák természetfeletti környezete lesz, a képről Szabó Lőrinc már hivatkozott 1 925-ös Fény, fény, fény verseskötetéből a Szédület című verse juthat eszünkbe: „Hegytetőn állok. - Oh, fellegek, / hogy hív a ti rohanó lelketek! / En emberen túlit akarok."" A balra fordított fejű, lefelé néző férfi mintha Szőnyi korábbi énjét jelképezné: a mitologikus-allegorikus aktoktól vesz búcsút idealizáltan nyúlánk testének antik Apolló-szobrokat idéző meztelenségével, saját aktjával zárja le első alkotói korszakát. De nemcsak visszatekint, hanem a jobb oldali alak felszegett fejének távolba tekintő pillantásával, napbarnított testével és öltözékével a következő korszak zebegényi parasztjait előlegezi meg. Az 1925-ös év végén megrendezett Aktkiállításra a Felsőbányán dolgozó Aba-Novák és Patkó is készült, nyáron írt levelükben a kiállítás egyik rendezőjétől, Petrovics Elektől afelől érdeklődtek, hogy a műcsarnoki „nagyobb szabású aktkiállításra" milyen művekkel pályázhatnak: szóba jöhete félakt vagy többalakos, nem feltétlenül kizárólag aktokból álló kompozíció is.

7 Végül mindketten egy-egy itt festett művet nyújtottak be a kiállításra. Patkó a Szüreti pihenővel I I. PATKÓ KÁROLY: Gyümölcsszedők, 1923. Magántulajdon szerepelt a tárlaton. A műveit alapos előkészület után megalkotó Patkótól ismerjük a kép kisebb méretű „ll-ik vázlatát", amely arról tanúskodik, hogy augusztus végére már teljesen kiérlelte a festményt, a lappangó olajvázlat dokumentumfotóját Csánky Déneshez írt levelében küldte el.

8 141. SZÖNYI ISTVÁN Gyümölcsszedés (Gyümölcsösben), 1925 Fruit Picking (In the Fruit Garden), 1925 Rézkarc, papír; 300 x 334 mm J. b. f.: Szőnyi Aláírva j. F: Szőnyi István MNG Itsz.: 1929-2057 Vétel az Ernst Múzeum kiállításáról 1 929-ben Kiállítva: 1929 Ernsl 84.; 1 947 Szalmássy 8.; 1 954 Emst 84.; 1 954 SzM 148.; 1963 Berlin 198.; 1963 MNG - Szőnyi 8. (Grafikák); 1974 Miskolc - Szőnyi 23.; 1976MNG 27.; 1979 MNG; 1 984 Vigadó sz. n.; 1991 Tápiószele; 1992 Szombathely - Szőnyi; 1992 Nagykanizsa; 1994 Képzőművészeli; 1994 Tiszakécske; 1995 Erdőkertes; 1 997 Székesfehérvár; 1998 Pápa; 1999 Vác; 1999 Zebegény; 2000 Ráckeve; 2001 Nagykőrös; 2001 Aszód; 2001 Zebegény Irodalom: Varga 1937. 240. (Rézkarc 101.); 1954 Ernst Kai. R: 31. kép; Végvári 1962. 9. R: 1 1.; 1963 Berlin Kai. R: o. n.; 1963 MNG - Szőnyi Kol. R: o. n.; Korner 1968. R: 80. kép; Pataky 1971. 6., 8. R: 3. kép; 1974 Miskolc - Szőnyi Kai. R: o. n.; Köpöczi 1984. 9. R: 14. kép; Konlha 1985. II. R: 186. kép; Köpöczi 2000a. 1 1. R: 101. kép