Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - VIII. Hegytetőn - Új vidékeken (Z. A.)

A felsőbányai nyár azonban csak egyszeri alkalomnak bizonyult, Aba-Novákék a következő évben nem tértek vissza ide. A művészbarátok egy ideig Aba-Novákék zugligeti lakása körül festettek, majd 1927-ben a Somogy megyei Igáira látogatott le egy népesebb társaság. Az ide verbuválódó kis kolónia dr. Baumgartner Sándor orvos vendégszeretetének köszönhetően tölthette itt a nyarat, ősszel pedig a közeli Törökkoppányba költöztek át, ahová szintén a helyi orvos, dr. Németh Andor invitálta őket. A jellegzetes motívumok, az igali 3. PATKÓ KÁROLY: Somogyi falu, 1927. Lappang 4. ABA-NOVÁK VILMOS: Falusi híd szekérrel, 1927 Magántulajdon 137. ABA-NOVÁK VILMOS Törökkoppányi híd, 1927 The Bridge of Törökkoppány, 1927 Tus, lav., papír; 320 x 460 mm J. n. Magántulajdon Kiállítva: 2000 Perenczy 28. Irodalom: 2000 Ferenczy Kat. R: 21. gémeskutak és kubikusok, a törökkoppányi híd és a napfényben fürdő falu hegyes templomtornya mindannyiuk képein megjelenik. Aba-Novák és Patkó mellett a felsőbányai nyár többi résztvevője - Kelemen Emil, Fonó Lajos és Bánk Ernő - is Somogyban dolgozott, és a társaság másokkal is kibővült. Közülük Barcsay Jenő és Medveczky Jenő a húszas évek elején az ún. Zsenimagazin, az epreskerti Stróbl-féle szoborosztály gipszraktárának a lakója volt, akárcsak Patkó Károly, kapcsolatuk valószínűleg innen datálódhat. • Az 1 925-ös esztendő fordulópontot jelentett a Szőnyi-kör művészetének tárgyalását. Korb Erzsébet megfestette utolsó nagy kompozícióit, félbemaradt életművének legfontosabb darabjai a Műcsarnok Aktkiállításán posztumusz kerültek bemutatásra. Az Aktkiállításon részt vettek a Szőnyikör többi tagjai is. Patkó és Aba-Novák egy-egy Felsőbányán készített képükkel szerepeltek, de mindketten festettek itt egy-egy önarcképet is, amelyek jól tanúskodnak a műfaj átalakulásáról. Aba-Novák a Kellős arcképen akárcsak Szőnyi egy évvel korábbi festményén (katalógusunkban 111.)- házasságuk évében feleségével együtt festette meg magát. Aba-Novák kékzubbonyos félalakja, háromnegyed-profilba fordított feje és mesterkélt kéztartása ismerős az önarcképekről, de távolról még Szőnyi 191 9-es Önarcképének rajzoló figurájával is rokonságban áll (katalógusunkban 46.). A művész alakja mellett Kató jelenik meg, róla is ismerünk egy hasonló beállítású önálló arcképet: Fonó Lajos Felsőbányán festett portréján kezében ugyanúgy botot tart, de fején széles karimájú szalmakalapot visel. A Keltős portré harmadik szereplője egy kutya, Kelemen Emilék dobermannjának a kölyke,