Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)
TANULMÁNYOK - SZŰCS GYÖRGY: A történelem díszletei között - Világnézeti pesszimizmus és szellemi útkeresés az 1920-as években
3. RUDNAY GYULA: A pusztaszeri országgyűlés (Gobelin), 1 926. Parlament építész, Ligeti Pál nevéhez fűződik. Az Új Pantheon felé című könyvében Spengler elméletének ismertetése után a „háborús összeomlás szuggesztív hatása alól" kiszabadulva önálló kulturális rendszer megalkotására tesz kísérletet/" Ligeti a művészettörténetből indul ki, s annak gazdag emlékanyagát áttekintve jut el végkövetkeztetéséhez, ahhoz az elvhez, amely a kultúrák váltakozását sajátos hullámmozgásnak fogja fel, s az egyiptomi, a görög-római illetve a keresztény kultúrát leginkább meghatározó esztétikai kifejeződést nevezi építészetinek, szobrászatinak, illetőleg festészetinek. Hasonló ritmusban ékelődik közéjük az építészeti középkor, a szobrászati reneszánsz és a festészeti újkor időszaka. Ligeti elméleti támaszként utal Alois Riegl munkásságára, aki a keresztény kultúrát optikainak (festőinek), az egyiptomit pedig taktilisnak GYULA RUDNAI: The Council of Pusztaszer (Gobelin), 1926. Parliament (tapintásinak) nevezte. A görög-római művészetet pedig mindkét karakterisztikumot hordozó, festői-plasztikai minőségnek tekintette. 78 Ligeti könyvének végkicsengése optimista, reméli, hogy a három képzőművészeti szakasz íve tovább rajzolható, hiszen a legújabb, festői kor impresszionizmusa után már előbukkantak azok a jelek (absztrakt festészet, képarchitektúra), amelyek egy következő építészeti kor eljövetelét hirdetik, tehát ismét valamiféle „rend" elérésének vágyát közvetítik. Ligeti elméleti kifejtésének egyik pontján a következő kijelentést teszi: „A három képzőművészet egymásutánját a test útjának is felfoghatjuk tehát. Az építészeti korban feltűnik, kialakul, a szobrászat idején teljes fénnyel ragyog, a festői korban szertefoszlik."'"' Ezzel az állítással részben szembeállíthatjuk Ybl Ervin