Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - VII. Nagybánya nyomában - Tájképek (Z. A.)

A tájképek másik karakteres csoportjában a természeti formák átírása során nem annyira a zárt tömegek, az ásványszerű kemény felületek kapják a hangsúlyt, hanem inkább a folytonos átalakulásban lévő - de ugyanúgy homogén anyaghatású - táj organikus és képlékeny „teste" növekedik, formálódik a szemünk előtt. A sommázó előadásmód expresszív töltéssel párosul Szőnyi Zebegényi dombok című képén, amelynek reprodukciója az Uj magyar piktúra 1 900- / 925 című könyvben szerepel, 3 eksztatikus hevületű képelemzésében Kállai Ernő átadja magát a kép magával ragadó mozgalmasságának: „A hegyoldal hullámvetése csak úgy rohan végig a téren. Száguldó irama elkapja a fákat, melyeket mintha heves szélvihar hajlítana, döntene balfelé. A hegyoldalról, a kép balsarkában karcsú fa kígyózik az égnek, honnan a fények valósággal fizikai sűrűségű zuhataga záporozza földet. A fényzáportól csapzott falombok, gomolygó felhők és vonagló barázdák gyönyörű, ittas ölelkezésben folynak össze."

1 125. SZÖNYI ISTVÁN Zebegényi dombok (Napfényes táj), 1923 Zebegény Hills (Sunny Landscape), 1923 Olaj, vászon; 56 x 63 cm J. b. I.: Szőnyi I. 1923 SZIE 81.809.1. Hivatalos átadás a Művelődési Minisztériumtól (Szőnyi Istvánné hagyatéka) 1 967-ben Kiállítva: 1954 Emst 7.; 1963 MNG 5.; 1963 Berlin 4.; 1996 Zebegény; 1997 Székesfehérvár; 1998 Pápa; 1999 Zebegény; 2000 Zebegény Irodalom: Kállai 1925. 76-77. R: 29. kép; Pataky 1960a. 121.; Pataky 1963. 6. R: o. n.; 1963 Berlin Kat. 12. R: o. n.; Genthon 1964. 13.; Pataky 1971. R: 2. kép; Végvári 1985. 453.; Köpöczi 1996b. R: o. n.; Köpöczi Rózsa: Az ünnepről, a festészet régi rangjáról. Argus, 1998. 3. 67. 124. GÁBOR JENŐ Fák a Tettyén, 1923 Trees on Tettye, 1 923 Kréta, papír; 290 x 390 mm J. |. I.: GáborJ. 1923. JPM Itsz.: 66.23 Vétel Lötz Henriknétől 1 96ó-ban Kiállítva: 1971 Pécs sz. n.;1982 Szolnok 28. Irodalom: 1971 Pécs Kat. R: o. n.; hárs Eva-Romváry Ferenc: Modern Magyar Képtár. Pécs. Corvina, Budapest, 1981. 146., R: 147. Szőnyi rálátásos, napsütétes plein air tájképei nagybányai iskolázottságáról tanúskodnak, de jól nyomon követhető az a folyamat, amelynek során a harmonikusan kiegyensúlyozott vagy éppen feszes és dinamikus komponálásmód fokozatosan átadja helyét „az érzéki impulzivitásnak és az oldott festőiségnek". A korábban visszafogott kolorit felizzik, a semleges ecsetkezelést vadul örvénylő festékpászmák váltják fel, az egymásba olvadó tömegek lüktető, egynemű organizmussá állnak össze. A Zebegény című képen Szőnyi szokatlan nézőpontból ábrázolja a falut, a táj mozgásban van, a 'fák és az épületek földből kitüremkedő formáit belülről jövő fény járja át, a lávaszerűen izzó narancssárgákat a növényi élet sarjadó zöldje szövi keresztül. • Patkó Károly napsütéses felsőbányai tájképén a zárt, összefüggő felületek dominálnak, az előtér visszafogott narancs-zöld színharmóniáját a háttér mélytüzű kék és rőt tónusai egészítik ki, és a szélesen ívelő