Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - V. Biblia és mitológia - Aktkompozíciók (Z. A. - Zs. F.)

18. PÉCSI JÓZSEF: Korb Flóra, 1926 Magyar Fotográfiai Múzeum fontos terepe lett, az új női szerepek, a művészi kreativitás és a test felszabadításának lehetősége egyre több nőt vonzott ezekre a területekre. Ezt a párhuzamot Korb Erzsébet esetében személyes vonatkozások is alátámasztják, hiszen családjukban ő festett, húga, Flóra pedig táncolt. A festőnő 1923-as Ernst Múzeum-beli kiállítását a Nyugatban méltató Hevesy Iván közeli barátságban volt a mozgásművész Madzsar Alice-szal, és részt vett a különböző iskolákat tömörítő Mozdulat-Kultúra Egyesület létrehozásában .

20 A mozgásművészeti iskolák gyakran bibliai és mitológiai történetek irodalmi ihletésű feldolgozásával jelképes-allegorikus tartalmak megjelenítésére vállalkoztak. 1917-ben Dienes Valéria orkesztikai iskolájában Babits Danaidák című versét táncolták el, a húszas évek közepétől pedig vallásos misztériumjátékokat, kórusdrámákat adtak elő [Hajnalvárás, 1925; Nyolc boldogság, 1926). Ezekben a mozgásművészeti művekben az emocionális kifejezésre való törekvés szintén nagy jelentőséggel bírt. A tánc - Szentpál Olga és Rabinovszky Máriusz szavaival - „a lélek mélyéből tör elő, és sűrített lelki élményeknek ad testet",'

1 Korb Erzsébet festményeinek szereplői - amint arra a művek címei is utalnak nemcsak szimbolikus tartalmakat, hanem ezt a pszichologizáló felfogást is megtestesítik, képei a „pantomimikus beszéd" példáiV

2 Korb szimbolikájához jóval nehezebb kulcsot találni, mint a többi neoklasszicista festő munkáihoz. A Kinyilatkozfatás készüléséről Genthon csak annyit ír, hogy egy „gyermekkori szorongó vízió testesedett meg benne".

23 A festőnő életéről, személyiségéről keveset tudunk, a kortársak szerint „Korb Böske, egy szépséges szőke démon és egy nagyon tehetséges művész"'"'

1 volt, „aki férfias viselkedésével magához igézte az Epreskert fiatal művésznövendékeit".

/:

' A családi emlékezésekből kiderül, hogy férje Tímár János ővele szakítva Flóra húgát vette feleségül. A magánéleti kudarc, illetve a festőnőnek a férfikollégák körében valószínűleg szokatlan, öntudatos magatartása is sokban magyarázatot adhat Korb képeinek ambivalens vonásaira: „Ilyen volt Korb Erzsébet az életben: csupa friss feszült életöröm, legbelül pedig tiszta, csendes szomorúság... lelke mélyén valami el nem mondható világfájdalom szunnyadhatott."'' Mindez azonban csak feltételezés, ugyanis nem tisztázott, hogy a fiatalon meghalt művésznőről szóló amúgy is csekély számú emlékezés mennyire híven tükrözi a valóságot, illetve mennyire az utólag kialakult mítosz része. Korai halálának okát sem ismerjük, de állítólagos morfinizmusa nemcsak ebben játszhatott közre, hanem abban is, ahogy „ünnepi ritmusú víziókban adott testet művészi látomásainak"."' Lehet, hogy erre utal Nagy Imre, aki szerint „végül is a rendetlen, kicsapongó élet hamar tönkretette, s belepusztult"/" 99. GÁBOR JENŐ Tánc, 1922 Dance, 1922 Litográfia, papír; 330 x 320 mm J. j. F: Gábor 1922 Aláírva j. F: Gábor Jenő, b. I.: 18-20. JPM Itsz.: Zl .53 Ajándék Gábor Jenőnétől 1971-ben Kiállítva: 1993 Műgyűjtők; 1999 Ráday Irodalom: -