Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - II. A tájképtől az aktokig - Műfajok (Z. A. - Zs. F.)

45. VARGA NÁNDOR LAJOS Álló női akt, 1927 Female Nude Standing, 1 927 Tus, toll, papír; 482 x 293 mm Hátoldalon: 927 Hátoldalon bélyegző: Varga Nándor Laps Magántulajdon Kiállítva: 1995 Képzőművészeti; 1 995 Szombathely 9.; 1996 Szeged; 1996 Pápa Irodalom: Korbhoz és Aba-Novákhoz hasonlóan Patkó Károly és Tarjáni Simkovics Jenő kompozícióinak előzményét az akttanulmányok hosszú sorozata képezte, melyekből hasonló időpontban készültek a bemutatott lapok. Egyes korai, kubisztikus megformálású grafikáiktól eltekintve mindkettőjüknél inkább a klasszicizáló felfogás erősödött meg, hiszen elsősorban az antikvitás emlékei - Patkónál a klasszikus és különösen a hellenisztikus görög szobrászat hatása mutatható ki -, illetve az érett reneszánsz mestereinek alkotásai felé vonzódnak. Aba-Novák Vilmos expresszívebb aktrajzaival szemben a nyugodt körvonalakkal határolt, lekerekített formák, egészen finom, egymásra rétegzett vonalhálóval kialakított testfelületek jellemzik aktjaikat, melyeket a későbbiekben szinte tökéletes, nyugodt ritmusú, bibi iai vagy mitológiai csoportkompozícióba fűztek össze. Varga Nándor Lajos hosszú esztendők alatt sajátította el bravúros rajztudását az Olgyai-osztályban. 1921-től folyamatosan rajzolt - és bár festett is -, fő hivatásának a grafikai technikák művelését tekintette. A pályatársak közül többen elismeréssel emlékeznek vissza Vargára, aki a rajz és maratás számos titkába vezette be őket. Hagyatékában a korai periódustól szinte az évtized végéig megtalálhatóak a nagyobb kompozíciókat előkészítő akttanulmányok. A ceruzával, tintával, de leginkább tussal készült rajzokon a legváltozatosabb beállításokban, néha igen merész rövidüléseket is mutató pózokban láthatóak a modellek. 7A//Ó női aki című tanulmányrajza már azoknak a daraboknak a sorába tartozik, melyek felhasználásával 1 925-1 926-tól kezdve alakította ki igen bonyolult felépítésű, a manierizmus és barokk mestereinek inspirációját mutató szimbolikus-allegorikus aktkompozícióit (katalógusunkban 105-107.). JEGYZETEK 1 Kállai 1925. 76. Az akvarell tulajdonosaként Szelle Kálmán, Szőnyi közeli barátja van feltüntetve, az ötvenes évek végén ő tervezte a művész zebegényi műtermét, karakteres arcát Szőnyi többször is megörökitette. 2 Kállai 1925. 76. 3 Hevesy 1922b. 370-371 . 4 Lenkei Henrik: Régi mesterek közt. A szerző kiadása, Budapest, 1922. 5 Supka Magdolna monográfiájában azt írja, a Proletárok címe magától Aba-Nováktól származik, és utal rá, hogy a művész több művének is ezt a címet adta. (B. Supka I960. 100.) 6 Aba-Novák 1923. o. n. 7 Fritz Burger könyve (Burger 1917) 1919 körül kerülhetett AbaNovák birtokába. (B. Supka 1966. 23.) 8 Kállai 1925. óó. Patkóék 1919 őszétől Berény elhagyott műtermébe költöztek be, hogy Lőrinczy Szabolcs visszaemlékezései szerint „legalább megmentsenek valamit Berény értékeiből és műveiből" (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet MDK-C-IF 1 80/5), tehát az ő festményei között dolgozhattak, és az sem kizárt, hogy ezt a művet is ismerhették. 9 Elek 1925. 10 F. Antal 1983. Olgyai 4.