Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - II. A tájképtől az aktokig - Műfajok (Z. A. - Zs. F.)

34. SZÖNYI ISTVÁN Önarckép, 1920 Self-Portrait, 1920 Hidegtű, papír; 240 x 1 87 mm J. I.: Csináltam magamról anno 1920 novemberében, az első karcom. Jóbarátaimnak adom emlékül. Szőnyi István Aláírva j. I.: Szőnyi István MNG Itsz.: 1921-1289 Vétel a művésztől 1921-ben Kiállítva: 1963 Berlin 191.; 1 963 MNG Szőnyi 1. (Grafikák); 1971 Pápa; 1984 Vigadó sz. n.; 1992 Szombathely - Szőnyi; 1994 Képzőművészeti; 1995 Csömör; 1997 Székesfehérvár; 1998 Pápa; 2001 Nagykőrös; 2001 Aszód; 2001 Zebegény Irodalom: Elek 1925. R: 438.; Varga 1937 235. (Rézkarc 1.); Pataky 1971. ó.; P. Szűcs 1985. 452.; Kontha 1985. II. R: 70.; Köpöczi 2000a. R.: 5. kép A klasszicizáló mesterek közül különösen Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Tarjáni Simkovics Jenő és Varga Nándor Lajos pályájának korai periódusában az aktos kompozíciók mellett meghatározóak az önarcképek. Szőnyi esetében az önportrék - a festmények mellett a rajzok és sokszorosított grafikák - szinte összefüggő sorozatot, valóságos „önportré-galériát" alkotnak. Pályatársaihoz hasonlóan különböző pózokba állított, vizsgálódó önarcképeknek a Szőnyi által igen nagyra tartott Rembrandt festményei és rézkarcai, valamit Uitz Béla grafikái voltak közvetlen ihletői. Elek Artúr Az ifjú magyar rézkarcolókról írt tanulmányában" első helyen reprodukálta ezt a lapot, mely az önarcképek egyik legkorábbi darabjaként készült el, dedikációja szerint Szőnyi első sokszorosított grafikája volt. A mellvéd mögött ábrázolt buszt jól tükrözi a fiatal Szőnyi klasszikusok iránti vonzódását, hiszen a reneszánsz portréábrázolások az idők folyamán hagyományossá váló egyik alaptípusát választotta mintául. A sugárzó arc finom tónusokkal való modellálása, az erőteljesebb tusrajzokkal szemben az ekkoriban készült, festőibb felfogású szén- és kréta rajzokhoz áll közel. Az 1920-as évek első felében sajátos típust képviselnek a turbános, kalapos önarcképek, melyekhez a klasszikusok, elsősorban a nagy hatású Rembrandt alkotásai szolgáltak mintául. Az archaizáló önarcképek modernebb változata a kalapos önportré, mely Szőnyi István és Patkó Károly mellett Aba-Novák művei között is hangsúlyos 22. SZONYÍ ISI VAN: Szakállas önarckép, 1 92 1 MNG 23. UITZ BELA: Önarckép, 1914 Lappang szerephez jut. Aba-Novák nagyméretű, szenet tussal keverő technikával készült lapján heroikusan fogalmazta meg önarcképét. A plasztikus megformálású, monumentális hatású, néző felé forduló fej hasonló formában jelenik meg több ez időben készült olajfestményén is, kiegészülve a kezek beszédes játékával. Aba-Novák analizá