Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - II. A tájképtől az aktokig - Műfajok (Z. A. - Zs. F.)

31. PATKÓ KÁROLY Csendélet korsóval (Csendélet kék drapériával), 1920 Still Life with a Jug (Still Life with Blue Drapery), 1920 Olaj, vászon; 5ó x 69 cm J. j. I.: Patkó 1920. Magántulajdon Kiállítva: 1922 Belvedere I. 12.; 1969 BÁV 20. 136.; 1999 Kieselbach Galéria 9. 49. Irodalom: Zsákovics 1999e. 50. R: 5 1. A Szőnyi-kör legritkábban előforduló műfaja éppen az a csendélet, amely az előző generációhoz tartozó Nyolcak, illetve Fiatalok művészetében kiemelt szerepet játszott. A cézanne-i mintát követve Berény és Czigány, illetve Perlrott-Csaba és Nemes Lampérth csendéleteiken a téri, formai viszonylatok törvényszerűségeit tapogatták le, de náluk is időről időre tetten érhető a régebbi korokhoz való kötődés. Kállai Berény sötétből felfénylő, szűkszavú csendéletéről írt sorai Patkó egy évtizeddel későbbi képére is illenek: „Ennek a csendéletnek egy uralkodó tömegben összpontosult, töretlen plasztikája lappangó reneszánsz örökség."

8 A Belvederében kiállított Csendélet korsóval című festmény színvilágát a korai Patkó-képek mélytüzű kékjei dominálják, ebből harsannak ki a paprikák kicsi vörös foltjai. A súlyos megformálású tárgyakat - akárcsak az aktkompozícióknál - markáns csúcs- és élfények tagolják, a kompozícióba applikált funkció nélküli drapéria 18. BERÉNY RÓBERT: Csendélet, 1910. MNO puha redőivel az asztalra helyezett csillogó felületek, elsősorban az öblös edény sima, kerek formája kontrasztál. A kevés számú csendéletek közé tartozik Fonó Lajos egyik 1923-as festménye. Fonó Aba-Novák ba19. FONÓ LAJOS: Csendélet. 1923 Magántulajdon 20. ALEXANDER KANOLDT: Csendélet, 1922. Staatliche Kunsthalle, Karlsruhe