Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XV. Antihistorizmus: a múlt kiszabadulása a történelem fogságából

XV-24. XV-24. Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban 1907 Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) Olaj, vászon, 198 * 192 cm Állami vásárlás 1978-ban Gerlóczy Gedeontól Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 93.25.T A nagy Csontváry-festmények 1978-ig Gerlóczy Gedeon tulajdonában voltak, ám 1963 után alkalmanként kiállításra kerülhettek. Annak ellenére, hogy 1949 és 1962 között Csontváry képei nem voltak láthatók, szociológiai kutatások bizonyítják, hogy a Cédrus-képek a magyar festészet legismertebb alkotásainak tekinthetők. S. K. ZOMBORI LAJOS: A Csontváry-krónika korai fogalmazványa. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) 289-293; ROMVÁRY FERENC: A Csontváry-krónika korai fogalmazványa II. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) 295-303. XV-25. Rózsalovag 1913-1918 Gulácsy Lajos (1882-1932) Olaj, vászon, 170 x 103 cm Jelezve balra lent: „Gulácsy L. Padova, 1914" Vétel magángyűjteményből Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 80.60. T A ma Rózsalovag címen ismert kép eredetileg egy meglehetősen nagy méretű kompozíció, a Rococo concerto része volt, melyet Gulácsy 1913-ban Padovában, munkásságának utolsó zavartalan évében kezdett festeni. A mintegy két méter magas és két és fél méter széles vászon eredeti állapotában is három motivikus egységből állhatott. A kép jobb szélén, bokrok között ült a rokokó viseletű férfi, a bal szélén pedig egy rokokó viseletű dáma, mögötte szolgák. Közöttük foglaltak helyet a koncertet adó muzsikusok. Az 1914 nyara után folyamatosan romló kedélyállapotú és hamarosan gyógykezelésre szoruló Gulácsy 1918 körül több kész képét, így a