Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - GALAVICS GÉZA: Ősök, hősök, szent királyok. Történelmünk és a barokk képzőművészet

helyi Szent István-oltárképen a koronázási palást és a korona hiteles ábrázolását. Magyarországon a nemzeti múlt 18. századi ábrázolásainak legjellegzetesebb csoportja a század utolsó másfél évtizedében készült, s talán barokk kori történetábrázolásaink egyik legkülönösebb együttesét képezi. Világi témájú, de egyházi megrendelésre született alkotások ezek, amelyeket a század végének jellegzetes ideológiai és politikai válsághelyzete hívott életre. Ezt a válsághelyzetet a katolikus egyház számára mindenekelőtt a felvilágosodás eszméinek terjedése idézte elő, különösen a felvilágosult abszolutizmus egyházpolitikája, amely az állam érdekeit az egyházi érdekek elé helyezte, s intézkedéseivel a katolikus egyház addigi jelentős befolyását fokozatosan visszaszorította. Mindezt az egyház erős kihívásként élte meg, amely soraiban hol elbizonytalanodást, hol konfrontációt eredményezett. Reakciói a teljes tagadástól a felvilágosodás részelemeinek integrálásáig terjedtek. Harcában természetesen fontos szerepet kapott a képzőművészet is. S mert a katolikus egyház a képi kifejezés lehetőségeit kitűnően ismerte, s mert a művészekkel és a közönséggel való kapcsolat évszázadok óta jól kitaposott, bevált útján járhatott, válaszolni is tudott a képzőművészet nyelvén a kor kihívására. Egész sor magyar történeti ábrázolás készült egyházi megbízásra, ami szokatlan a kortárs európai művészetben. A nemzeti múlt témáinak keresése és felmutatása ugyanis a 18. század végén Európa-szerte a polgári nemzetté-válás folyamatába illeszkedett, annak képzőművészeti megjelenítési formája, kísérőjelensége lett. Ebben a kor művészeinek volt kezdeményező szerepe, akik egyúttal a közönséggel való közvetlenebb kapcsolat új formáit és lehetőségeit is keresték. Magyarországon viszont ez a folyamat az 1780-as, 1790-es években a katolikus egyház kezdeményezésére indult meg, s képviselői egyházi funkciójú tereik díszítésére választották ki a magyar történelem eseményeit. Ezek a kompozíciók témaválasztásuk és képi megfogalmazásmódjuk révén legtöbbször politikumot hordoztak, és többnyire arról szóltak, hogy a magyar történelem jelentős fordulópontjainál a katolikus egyháznak mindig is döntő fontosságú szerepe volt. Ezt mutatja például a szentgotthár11. Dorffmaister István (1741-1797): A szentgotthárdi csata, a szentgotthárdi ciszterci templom mennyezetfreskója, 1784