Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XIV. Az emlékezés helyei: emlékműkultusz - Szűcs GYÖRGY: Ars memoriae, ars obliviendi. Emlékművek térben és időben

mény többféle módon cselekményesíthető, azaz egy-egy történelmi helyzetnek lehetséges romantikus, tragikus, komikus vagy ironikus olvasata, 24 akkor a képükre és ha­sonlatosságukra teremtett emlékműveknek is egyidejű­leg többféle interpretációja lehetséges mindaddig, amíg az elkövetkezendő korok ragaszkodnak ahhoz, hogy köztéri szobrokkal definiálják és legitimálják önmagu­kat. JEGYZETEK Megköszönöm Bárdi Nándornak, Bodó Juliannának, Boros Gé­zának, Kántor Lajosnak, Mischinger Györgynek, Murádin Je­nőnek, Sinkó Katalinnak és Veres Péternek a tanulmány meg­írásához nyújtott segítségét. 1 Az emlékezet történeti-szociológiai irodalmát áttekinti: OLICK, JEFFREY K. - ROBBINS, JOYCE: A társadalmi emlékezet tanulmányozá­sa: a „kollektív emlékezettől" a mnemonikus gyakorlat történeti szo­ciológiai vizsgálatáig. Replika, 1999. szeptember, 19-43; a leg­utóbbi, XXIX. Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszus té­mája is az emlékezés és felejtés („Memory and Oblivion", Amszerdam 1996) volt, amelyen a művészettörténész emléke­zete, gyűjtés és újragyűjtés, reprodukciók - túlélés és felejtés, a múlt kultuszai stb. szekciókban tartottak előadásokat. Ezt folytatta elsősorban az 1945 utáni helyzetekre, illetve a modern köztéri szobrászatra helyezve a hangsúlyt a „Denkmale und kulturelles Gedächtnis nach dem Ende des Ost-West-Konfron­tation" (Akademie der Künste, Berlin 1998) című konferencia. 2 ASSMANN, JAN: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politi­kai identitás a korai magaskultúrákban. (1992) Ford. HIDAS ZOLTÁN. 3 Az emlékezet és történelem valós francia helyszíneinek és kutlurális toposzainak elemző-bemutató „katalógusát" állította össze a Pierre Nora vezette kutatógárda, amelyben a Köztár­saság, a Nemzeti és Franciaország fogalma köré csoportosítva járta körül a lehetséges megnyilvánulási formákat, a szimbó­lumoktól (trikolór, forradalmi naptár), az emlékművektől (Panthéon), az ünnepségeken (Voltaire és Rousseau centenári­uma), a „gloire" lenyomatain (Verdun, Louvre, utcanevek) át, az emblematikus műemlékekig (Lascaux, Notre Dame, Eiffel­torony): NORA 1984-1992; Nora monumentális vállalkozása nyomán kísérelte meg Theophil Antonicek, Ernst Bruckmüller, Moritz Csáky és mások részvételével az ÖAW-Komission für Theatergeschichte und Kulturwissenschaften 1998-ben indult kutatási programja, hogy az ausztriai kulturális-törénelmi ha­gyományt dolgozza fel. A tervezetnek a Nora-féle címre ríme­lő Orte des Gedächtnisses fejezetében az emlékezet tárházai (könyvtárak, múzeumok), a tér és a hely (a főváros, Schön­brunn), a történelem ambivalenciája (jozefinizmus, fin de siècle), a kulturális örökség (a temető, a Burgtheater, Secession) stb. fogalmak mentén kísérelik meg értelmezni a kutatás so­rán még tovább bővíthető anyagot. 4 Funes, az emlékező. In: Jorge Luis Borges válogatott művei, I. Szerk. SCHOLZ LÁSZLÓ. Budapest, 1999, 99-109. 5 DUBY, GEORGES-LARDREAU, GUY: Párbeszéd a történelemről. Buda­pest 1993, 38. 6 SZABÓ MIKLÓS: Programideológiák és állapotideológiák. In: uő.: Po­litikai kultúra Magyarországon 1896-1986. Budapest 1989, 93­108. 7 RIEGL, ALOIS: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása. In: uő.: Művészettörténeti tanulmányok. Vál. BEKE LÁSZLÓ. Buda­pest 1998, 20-24. Ez a hatás olyan erős, hogy eredeti emlék­anyag hiányában a később született művekkel lehet a korábbi időszakot bemutatni, mint pl. A Hazáért. Honvédelem és hazafi­ság a magyarországi művészetben (896-1848) c. kiállításon (Ernst Múzeum, 1985), ahol Than Mór A honfoglalás c. képe (1889) a magyarok bejövetelét, Tar István Zrínyi Miklós c. szobra (1950) a költő korát jelenítette meg. 8 A régészeti lelet mint ereklye maga is emlékművé válhat, mint a Mátyás király kerti lakának talapzatra emelt oszlopa (1916) vagy a római Fórum olasz ajándékként kapott oszlopa a Mú­zeumkertben (1929). A lerombolt szobrok töredékeit sokan ereklyeként őrizték meg. Az 1919-ben ledöntött kassai Honvéd­szobor (Horvay János-Szamovolszky Ödön, 1906) sapka rózsá­ját egészen 1939-ig rejtegették (Magyar Katonaújság, 1939. már­cius 12, 2), Kolozsvár városa pedig felhívást tett közzé hogy az ugyancsak 1919-ben lerombolt Kárpátok óYének (Kolozsvári Szeszák Ferenc, 1915) darabjait szolgáltassák be (Kolozsvár THJF szabad királyi város Hivatalos Lapja 1940. október 15, 24). 9 A Rothermere-kút végső állapotát menekíti át irodalmi „lauda­tio urbis"-ába LÁBASS ENDRE: AZ ünnep. Budapest 1987, 97. Az 1989 után történt szoborátalakításokról összefoglaló: BOROS GÉZA: Emlékmű-metamorfózisok. Budapesti Negyed, 20(10 (meg­jelenés alatt). 10 Zala György szobra tűnik fel a Bellony László 1900-ban fes­tett A tizenhárom aradi vértanú c. képéről készült olajnyomat hátterében. A Kossuth Lajos búcsúja a hazától, a Petőfi halá­la típusú képek mellett az egyik legkedveltebb, vidéki laká­sokban ma is gyakran felbukkanó nyomat. A reprodukált pél­dány a hatvani Hatvány Lajos Múzeum tulajdona. Az olaj­nyomatok nagyobb kiállítása: „Kossuth Lajos a magyar nép felszabadítójának dicsőítése a magyar nemzet által". Olajnyo­matok a 19-20. században. Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan, 1978. 11 „Mátyás király... Különös, rejtelmes és mégis: derűsen és éde­sen zengő visszhangja van ennek a két szónak a magyar em­ber lelkivilágában. Mintha még ma is inkább a népmese Hu­nyadi Mátyása élne bennünk, mint a »törteneleme«. De csak kevesen tudják, hogy a népmese Mátyása - az igazi." - írta 1939-ben a német befolyás ellen Mátyás függetlenségi törek­véseit felmutató könyve előszavában BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE: Mátyás király. Budapest 1983,11. 12 BODÓ JULIANNA-BÍRÓ A. ZOLTÁN: Szimbolikus térfoglalási eljárások. In: Szövegvalóság. írások a szimbolikus és diszkurzív politi­káról. Szerk. SZABÓ MÁRTON. Budapest 1997, 305-332. A tanul­mány a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Munkacsoport által végzett „Etnikai identitásteremtés nyilvános térben. Szim­bolikus térfoglalási gyakorlat a Székelyföldön az 1989 utáni idő­szakban" c. kutatási program egyik részbeszámolójaként ké­szült el. 13 „Olyanokká lettek szegény szobrok, mint a sakkfigurák, moz­gathatók és kiszolgáltatottak a ma embereinek, hogy megma­radhassanak a tábla egy kockáján (fehéren vagy feketén), hogy ott várakozhassanak, amíg a bronz bírja." VLAD, ALEXANDRU: In­gerlőszobrok. Korunk 1999/12,113. 14 A főtér délkeleti sarkába befutó Hősök utcája (korábban: Deák Ferenc, Mária királyné, Molotov, Dr. Petru Groza utca) torko­latában 1915-1919 között Kolozsvári Szeszák Ferenc faragott székelykapu alatt vigyázó katonaszobra, A Kárpátok őre állt. Repr.: M 1916, 12. A helyére került 1921-ben - felirata szerint „Alla cittá di Cluj, Roma Madre" - az etruszk kapitóliumi far­kas másolata, amely jelenlétével a román népnek a latinitáshoz való hagyományát erősítette. Ez a szobor egyelőre várakozási listán van, mivel 1994-ben ideépítették a száz évvel korábbi eseményeket felidéző emlékművet, a Ferenc Józseftől a magya­rokkal egyenlő jogokat kérő memorandisták égre meredő mo­numentális emlékoszlopát, melynek szövege az elítéltek veze­tőjének, loan Ratiu ügyvédnek a szavait idézi: „Egy nép léte nem vitatéma, hanem kinyilatkoztatás". 15 „Mielőtt azonban a vázlatokat elfogadták volna - emlékezett vissza a művész -, helyszíni szemlét tartottak a két téren, és egyiket sem tartották alkalmasnak az emlékmű számára. Rö­videsen közölték, hogy az emlékmű felállításának helyét a Gel­lérthegy ormán jelölték ki." KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND: Képek és szobrok. Budapest 1969,168-170. 16 „Moszkváról a Kreml tornyai, Párizsról az Eiffel-torony, Prá­gáról a Károly-híd szobrai jutnak az eszünkbe. Budapestről a gellérthegyi felszabadulási emlékmű pálmaágat magasba eme­lő nőalakja." GROMOV, OLEG: A tudós és a szobrász. In: Kézfogás. Szerk. MEDNYIKOV, ANATOLIJ -SZABÓ MÁRTA. Budapest 1977, 50. A szobor ugyan Budapest kiemelkedő részén áll, karrierje csúcspontjára mégis akkor jutott, amikor az első magyar űr­hajós a makettjét magával vitte a világűrbe. Az űrruhás kaba­lafigurák - az olimpiai Misa maci párja, a magyar tévémaci -

Next

/
Thumbnails
Contents