Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XIII. Állami történeti reprezentáció - HORVÁTH GYÖRGY: A „megrendelt" történelem. Históriai képek a sztálinizmus szellemében

JEGYZETEK 1 A tanulmány a folyóirat 1961/10. számában jelent meg. A vita az 1962/5. számig tartott, hozzászólói közt - másokkal együtt - a kemény ideológus Rényi Péter és a képzőművészeti életet akkor irányító Aradi Nóra nevét olvashattuk. 2 NÉMETH LAJOS: Modern magyar művészet. Budapest 1968 3 RÓZSA GYULA: A „rómaiak" 1945 után. Vázlat napjainkig. 1977.12. 26-32. 4 Az Ötvenes évek. A XX. század magyar művészete. Székesfehérvár, Csók István Képtár. 1981. október 25. - 1982. január 31. Rendezte: KOVÁCS PÉTER és K. KOVALOVSZKY MÁRTA, (katalógussal) 5 Szerkesztette GYÖRGY PÉTER és TURAI HEDVIG, kiadta a Corvina, 1992-ben, Budapesten 6 Márai Sándor 1944-45-ös naplójegyzetei juthatnak eszünkbe; azután Darvas József ostromnaplója, a Város az Ingoványon; Nagy Lajos Pincenapló]a; Tersánszky Józsi Jenő kisregénye egy kézikocsi történetéről - megannyi remek látlelet. 7 Bojár Sándor csinált például igen szisztematikus felvételeket. 8 E munkák néhánya is fennmaradt. Ki közgyűjteményben, mint Bokor Vilmos akvarelljei a Budapest Történeti Múzeumban; ki nyomtatásban: Zádor István rajzaiból az Officina csinált könyvet, Budapest 1945 címmel, még abban az esztendőben. 9 A tárlatról és a találkozóról Fóthy János írt beszámolót: Oroszmagyar művésztalálkozó. A Vörös Hadsereg festőinek budapesti kiállítása. Kossuth Népe 1945. május 26. A kiállítók - Zsukov kapitány, parancsnok, továbbá Kokorin, Matorin, Avvakumov, Szokolov, Horpak és Zsitkov, a Grekov Stúdió tagjai - tíz év múltán ismét kiállították Budapesten régi riportrajzaikat - romképeket a Várból, harci és harc utáni életképeket Pestről, Budáról, Szegedről, Szolnokról. S. L.: A Grekov Stúdió művészei Magyarországon. SZM 9 (1955) 150-152. 10 Ezt a jelenetet olajban is megfestette, Felszabadulás címmel az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításon volt látható első ízben. Másik ugyanott kiállított képe - a Dunánál a címe - ugyancsak harci jelenet volt. A szénrajzokból számos reprodukció készült az iskolák és a középületek számára. 11 Például: Bernáth Aurél: Dunai látkép (Tájkép a Lánchíd roncsaival), 1946 12 HORVÁTH MÁRTON: 2524. Derkovits Gyula fametszetei. Szabad Nép 1945. augusztus 25. (Újraközölve: Kritikák és képek 1945-1975. Budapest 1975, 33-35.) 13 Példa az elmondottakra: ANDRÁSSY KURTA JÁNOS: Absztrakt művészet a népi demokráciában. Szabad Szó, 1946. június 16. és a rá adott válasz, KÁLLAI ERNŐ: Vigyázat, Műcsarnok! Szabad Szó, 1946. június 23. Mindkettő újraközölve 1975-ben, a Kritikák és képek című chrestomathiában a 43-47. oldalakon (Budapest 1975). 14 Ék Sándor gyűjteményes kiállítása a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság rendezésében, a Nemzeti Szalonban, 1948. április 3—18-ig. A tárlaton több történelmi - munkásmozgalom-történeti - munka szerepelt, tárgyukból és stílusukból, aki akart, előleget vehetett a (most már tudjuk: közeli) jövőre. (A művek: Puskacső előtt 1919-ben; Vöröskatonák esküje 1918-ban; Le a kapitalista miniszterekkel, 1917; A Párizsi Kommün emlékére; Leninfellépése a zimmerwaldi konferencián; Lenin a svájci hegyekben; Ernst Thälmann letartóztatása 1933-ban.) A katalógus előszavát Pogány Ö. Gábor írta. Szövegében szokatlannak nevezte az agitációs szellem jelenlétét a kiállítótérben, és e különös, nem művészeti körbe tartozó kategóriaként kért egyrészt pardont, másrészt megméretést és méltánylást a számára. 15 FEKETE BÉLA: Képzőművészet és politika. SZM 1 (1947) 27-30; újraközölve kis kihagyásokkal: in: Kritikák és képek c. chrestomathiában, a 89-92 oldalakon. Budapest 1975. 16 A beszédet közölte a Szabad Művészet c. folyóirat 3 (1949) 910. 356-360. 17 A művészettörténeti szakirodalom ezzel a kiállítással foglalkozott a legtöbbet. Okkal. Elvégre ez volt az első, ezt előzte meg az összes fordulat - a művészeti egyesületek feloszlatása, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének megalakítása, a műkereskedelem felszámolása stb. - és ennek az előkészületei zajlottak a legszélesebb nyilvánosság előtt, az utókor számára is dokumentáltan. A Szabad Művészet részletes tudósítást hozott a Szövetség által összehívott zeneakadémiai ankétról, melyen kihirdették a kiállítási részvétel módját és feltételeit, kézbe adták a (tudósításban is közrebocsátott) témajegyzéket, melyet később a gyári kollektívák, minisztériumok stb. által javasolt témák, igénybejelentések dúsítottak. Később a lap folyamatos tudósításokkal, műtermi riportokkal fokozta a kiállítás körül kialakult lelkesedést. Nagy cikk jelent meg a megnyitóra is - végül az év végéig közölték a híreket, számba véve, mely szervek, kollektívák, üzemek vásárolták meg a kiállított műveket. A hivatkozott írások fellelhetők a Szabad Művészet 1950-es évfolyamának folyamatosan számozott lapjai közül a 60-62, 78, 131-133, 207-210, 273-277, 278-287, 366-367, 411, 415-416. oldalakon. Ha jól számoltam, öt darab akadt: Ek Sándortól kettő (Felszabadítás, A Dunánál), Fenyő A. Endrétől egy: Készülődés egy illegális tüntetésre, Kádár Györgytől egy: Illegális plakátragasztók. És Kurucz D. Istvántól a Szántó Kovács János tárgyalása. Jónevű magyar költő írta például ezt a Dobó István című verset 1949-ben DOBÓ ISTVÁN Nem a nagyhírű, nem az egri, nem a törökverő Dobó István miniszteri főosztályvezető Akinek őse a Dobók, Zápolyák - nemesek birtokán csak igavonó, csak jobbágy lehetett; aki maga csak bért kapott, de másnak épített; akit nyúztak igazgatók, vertek detektívek: Dobó István az üldözött, a bástyára kilép, hogy levágja nem a török: a tőke tar fejét. A haja hulló múlt ma még itt harcol, kémkedik; ellene küldi ki a nép, ő küldi fiait. Ha szánt is, harci árkot ás a paraszt. Szüntelen védekezés és támadás ez a történelem. Erőd a traktorállomás, a gyár, az iskola és bástya minden hivatal, lőrés az asztala. Előtörnek a hódítók Tanyák, külvárosok Kapuin: új igazgatók, Tisztek, tanácsosok. Mögöttük roppant tartalék: Szabók, kőművesek, Bányászok, öntők - soha méj; Ekkora hadsereg! A költő a zászlót viszi, Velük egyszerre lép s verse selymére hímezi az új hősök nevét. In: Hét évszázad magyar versei. Budapest 1951, 971. 20 I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás 129. sz. Rákosi elvtárs és felesége parasztküldöttekkel beszélget címen, olaj, vászon, 176 x 267 cm. Megvásárolta a Magyar Dolgozók Pártja. 21 A kép ott volt az 1955-ös Képzőművészetünk tíz éve c. kiállításon (II. terem, kat. sz.: 57); és közölte pl.: ARADI NÓRA: Száz kép a magyar történelemből című kötete, Budapest 1955., melyben ez a 99. reprodukció. Figyelmet érdemel a képet bemutató szöveg is, mint a Révai által megfogalmazott egyszavas jelzés bővebb kifejezése: „A festménynek vannak művi fogyatékosságai, de ez az első olyan felszabadulás utáni festői alkotásunk, amely a szocializmus építésének korszakát történeti korszakként fogja föl és ábrázolja, amely az életkép meghittségével, a családias közvetlenség vonásaival is érzékeltetni tudja az új történeti korszakot irányító és mozgató társadalmi erőket, a nép és vezetői közötti mély szeretetet és bizalmat." 22 SZM 5 (1951) 93-94. 23 SZM 5 (1951) 143. 24 A kiállításon, a katalógus szerint 110 festmény - ebből 26 haladó hagyomány - 63 szobor - csupa kortársi mű - 44 grafika - körükben 8 régebbi munka - 1 gobelin és 2 mozaik szerepelt.