Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XIII. Állami történeti reprezentáció - BELLÁK GÁBOR: Benczúr Gyula és a budavári palota Hunyadi-terme (1902-1919)

1. A budai királyi vár Szent István-terme 1900-ban Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár építésének története. Budapest 1900 letve Than Mór falképe a Magyar Nemzeti Múzeumban (Mátyás király tudósai és művészei körében), Lötz freskója a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében (Mátyás tudósai körében), vagy Wagner Sándor falképe a Vigadóban (Mátyás diadala a cseh Holubáron). Than Mór nemzeti múzeumi falképe ugyanúgy műlapon is közismertté vált, mint Wagner és Ligeti Antal közösen festett képe, a Vajda-Hunyad Mátyás király korában, vagy más címen a Mátyás király hazatérése a vadászatról. Ilyen előzmények után Benczúr Gyulára várt a feladat, hogy a Fadrusz által - aki „eldobta teljesen a symbolikust, az allegorikust" (Mátyás király emlékkönyv. Szerk. MÁRKI SÁNDOR. Budapest 1902, 279.) - megfogalmazott új Mátyás-kép monumentális festészeti megfelelőjét megalkossa. A teremben nyolc darab két méteres magasságú falmezőt szántak Benczúr képeinek. A főbejárat két oldalán egy-egy 4,31 méter hosszú szakaszt, a terem északi és déli oldalán nyíló ajtók mellé egy-egy 2,68 méteres szakaszt a főbejárat felőli falra, egy-egy 2,19 méteres szakaszt az ablakok felőli falra, s végül egy-egy 1,50 méteres falfelületet a nyugati oldalon nyíló három ablak közötti két falsávban. A királyi vár építésvezetősége 1902. május 12-én kelt 257. sz. iratában arról értesíti Benczúr Gyulát, hogy a király engedélyezte a falképekre szánt 160 ezer koronás költségvetést. A Hauszmann Alajos által aláírt levélben ugyanakkor vázlatokat kérnek Benczúrtól, hogy a szerződés megköthető legyen (a levél eredetije Dr. Benczúr-Ürmössy Gábor tulajdonában). Benczúr legkorábbi elképzeléseiben - az újabban aukción felbukkant, s a családi feljegyzésekben egykor „Első Mátyás vázlatok (6 kép egy vásznon)" címen ismert, valaha Benczúr Ida tulajdonában volt mű szerint - a sorozatot hat darabosra tervezte. Ez a barna tónusokkal festett kép, amely feltehetőleg a Hauszmann által kért vázlattal is azonos, az alábbi epizódokat ábrázolta Mátyás életéből: keskenyebb formátumban a Mátyás fogadja a pápa követeit és a Diadalmas Mátyás (vagy más címen Mátyás bevonulása Budára), négyzetesebb formátumban pedig a Mátyás és Beatrix esküvője, a Mátyás az igazságos, Mátyás tudósai körében, s végül a Mátyás és Holubár című