Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XI. A nemzeti szenvedéstörténet képei

XI-12. Budapest 1904, 46. sz. (eladó); KACZIÁNY 1904, 255; ERNSZT 1910, 82; Budapest 1918,14, 24; Budapest 1932, 8, 37, III. terem, 58. sz. (A török háborúk korszaka); CSAPLÁROS 1936, 316; A M. Kir. Postatakarékpénztár árverési Csarnokának aukciója az Ernst-Múzeum kiállítási helyiségében. Árverési Közlöny 20 (1939. január) 383. sz; RADOCSAY 1941, 36, 43, 76-77; Erdei Sándor megnyitóbeszéde a Fővárosi Képtár Madarász kiállításán. SZM 7 (1952) 208-211; BÍRÓ 1952; SZÉKELY 1954, 52-53; RÓKA ENIKŐ: Ernst Lajos történeti gyűjteménye. (Kézirat) Budapest 1999, 33-34. XI-12. II. Rákóczi Ferenc elfogatása Nagysáros várában - vázlat 1869 Benczúr Gyula (1844-1920) Olaj, vászon, 44,5 * 58 cm Jelezve jobbra lent: „Benczúr Gyula" 1921-ben még a Benczúr családé, 1939 körül már bárcziházi Bárczy István tulajdonában, Budapesten, legkorábban 1944-ig Vétel svájci magánszemélytől 1978-ban Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 78.130 „Rákóczi Ferenc élete s a nevével összeköttetésben álló események sokáig zárt könyv volt e hazában, s igen hiányosak voltak az ő viselt dolgaira vonatkozó adatok; de újabb időkben, midőn a tudományos búvárlat előtt is mindinkább lehullanak a korlátozó bilincsek, a kor felvilágosult és higgadtabb szelleme e részben is sok új és ismeretlen adatot hozott napvilágra, s Rákóczi korának is hívebb képét fogja ismerni a magyar közönség." Thaly Kálmán, a Rákóczi-kor nagy kutatója írta ezeket a sorokat egy szinte mindenki által olvasott lapban, a Vasárnapi Újságban 1867 januárjában. Nemcsak a Rákóczi-kutatás addigi nehézségeit s korlátait állapította meg, de egyben az „újabb idők" optimizmusát is kifejezte. Bár Rákóczi és a kuruc idők hagyománya folyamatosan jelen volt a magyar köztudatban, s noha a kor legnagyobb költői, mint Kölcsey, Vörösmarty, Arany és Petőfi is megírták a maguk Rákóczi-verseit, az árnyaltabb és plasztikusabb Rákóczi-kép kialakulásában Rákóczi emlékiratainak 1861-es kiadása (Ráth Károly), Thaly Kálmánnak az 1860-as évek elején kezdődő forráskiadványai és tudományos publikációi, illetve Jósika Miklós bárónak a szintén 1861-ben kiadott Rákóczi-regénye játszották a főszerepet. Jósika regényének egykorú forrásokra alapozott részletező és láttató erejű korrajza a kép-