Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XI. A nemzeti szenvedéstörténet képei

XI-10. Ennek a későbbi napokban lejátszódó eseménynek, melynek során a rendek Bercsényi javaslatára „eb ura fakó!" felkiáltással törvénybe iktatták az elszakadást a Habsburg-háztól, eddig nem került elő ábrázolása a hatvanas vagy hetvenes évekből, ám Orlaynak az ónodi országgyűlést ábrázoló fenti képéről mindenki asszociálhatott erre. Az országgyűlésnek ezzel a határozatával, illetve ennek jogszerűségével kapcsolatban a történészek véleménye élesen eltért egymástól. Thaly Kálmán például a nemzetietlenség vádját hangoztatva élesen támadta Lánczy Gyulának az ónodi országgyűlésről hangoztatott véleményét. Különös, hogy a hatvanas-hetvenes években további két festmény is foglalkozott a turóci követek elleni bosszú jelenetével. Than Mór - Orlayhoz hasonlóan - a békéltető fejedelmet állítja az 1864-ben, Batthyány Lajosné számára festett műve középpontjába, s művén szerepelnek a védelemért trónjához futó egyháziak is. (Jelenleg a Parlament gyűjteményében.) Madarász Viktor ellenben a teljesen passzív és szenvtelen Rákóczit a háttérbe állítja, képe előterét pedig teljesen kitölti a követek elleni merénylet jelenete (1879, egykor Ernst Lajos gyűjteményében, jelenleg: Debrecen, Déri Múzeum). Ez utóbbi képen felindultan, villogó szemekkel emeli kardját Károlyi István, mellette pedig épp kardjához kap Bercsényi Miklós, akinek lobogó fekete hajú figurája minden bizonnyal Madarász arcvonásait viseli. Madarász képén nincsenek katolikus egyháziak, s békéltetésről sincsen szó, képe minden bizonnyal a jogos bosszú megjelenítése kívánt lenni. Mindezek a képek azonban nem jutottak el - akárcsak a téma legkorábbi példája, Than Mór kisméretű, ifjúkori akvarellje sem - a század utolsó évtizede előtt a nagyobb nyilvánossághoz. S. K. THALY KÁLMÁN: Lánczy Gyula „Széchényi Pál kalocsai érsek" című tanulmányáról. Sz 15 (1882) 479-492; LÁNCZY GYULA: Válasz Thaly Kálmánnak, „Széchényi Pál s a magyar nemzeti politika" című tanulmányomat illető észrevételeire. Sz 15 (1882) 682-699; Budapest 1904, 71. sz; ERNSZT 1910, 85; Budapest 1932, 68. sz; A M. kir. Postatakarékpénztár árverési csarnokának aukciója. Budapest 1939. január, 435. sz; KESERŰ 1984, 39, 79; RÉVÉSZ 1998,147.