Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XI. A nemzeti szenvedéstörténet képei

KACZIÁNY 1904, 250; ERNST 1910, 54; KATONÁNÉ MADARÁSZ ADELINE: Madarász Viktor. (1830-1907) In: Budapest 1918,13; LYKA 1922, 8; BRUCKNER 1923, 4; BERZEVICZY 1925, 522; RADOCSAY 1941,10. 74; Madarász Adeline emlékiratai. 1953 (kézirat) MTA MKI Adattára: MDK-C-I-10/2477-1-21.34-35; SZÉKELY 1954.13; Madarász Adeline levele Lyka Károlyhoz 1958 márciusában. MTA MKI Adattára: MDK-C-I-17/948.1; LYKA 1982,101,105; MATITS FERENC: Madarász Victor élete és működése. Madarász Victor halálának 80. évfordulójáranak emlékére szervezett kiállítás. Nyíregyháza 1997, 5; RÉVÉSZ 1998; KORHECZ PAPP ZSUZSANNA: Kuruc és labanc. Madarász Viktor képének újrafelfedezése. MÉ 47 (1998) 141-144. XI-4. A bujdosó álma (Thököly álma) 1856 Madarász Viktor (1830-1917) Olaj, vászon, 154 x 192 cm Jelezve jobbra lent: „Madarász Victor 1856 Bécsben" A Szépművészeti Múzeum vétele a művész hagyatékából 1918ban Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.:5244 Madarász Viktor bécsi tanulmányainak idején festette, s 1856 júliusában Pestre küldte a Műegylet állandó tárlatára ezt a képét, amely a katalógusban A bujdosó álma a magyar-török harcból (Das Flüchtlings Traum aus dem ungarisch-türkischen Kriege) címmel jelent meg. Kacziány Ödön mint kortárs ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy Madarász személyesen járt volna el Prottmann rendőrfőnöknél, aki nem engedélyezte a kép valódi címének (Thököly álma) megjelenését, így lett a mű címe az előbbi. A kép címének az az utalása ugyanis, miszerint a jelenet a „magyar-török harcból" merítette volna témáját, a kép egyetlen mozzanatával sem azonosítható. A Thököly-téma meglehetős tabunak számíthatott az