Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században - RÉVÉSZ EMESE: Történeti kép mint sajtóillusztráció (1850-1870)
műlapot küld az előfizetőknek. Ezek zöme a magyar történeti múltból meríti témáját, a többi népéletkép. Az 1863-as évfolyam szerkesztői beköszöntője történeti tárgyú és életképi ábrázolások arányos elosztását ígéri, ami részben meg is valósul. 60 Az 1864-es év a lap életében átmeneti, a gyakori szerkesztő- és koncepcióváltások időszaka. Ennek megfelelően csökken az eredeti kőrajzok és műlapok száma, és a folyamatot a későbbiekben a társulati támogatás sem képes visszafordítani. Az 1865 szeptemberében megszűnő Ország Tükre örököse a szintén Balázs Sándor által szerkesztett Magyarország és a Nagyvilág (1865-1884), „politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap". Képanyagának tematikus megoszlása jól érzékelteti, hogy a politikai enyhülés beköszöntével a népéletképek és polgári zsánerek javára csökken az érdeklődés a magyar históriai képek iránt: hazai tárgyú illusztrációinak nagy részét Munkácsy Mihály, Jankó János, Markó Ferenc, Szemlér Mihály, Klics Károly, Gyulai magyar zsánerképei alkotják. Ezek mellett lapjain klasszikus remekművek, Raffaello, Tiziano, Veronese, Coreggio, Rubens, Rembrandt, Greuze, Delacroix, Géricault és a korszakban páratlan népszerűségnek örvendő Gustave Doré alkotásainak fametszetes reprodukciói is megjelennek. A történeti múlt képeinek hanyatló vonzerejét jelzi, hogy a folyóirat 1865 és 1870 között csupán egyetlen históriai képet közöl illusztrációi között. A megpezsdülő politikai közélet már az aktuális eseményeket helyezi a közérdeklődés homlokterébe: 1865-66-ban az újra megnyíló magyar országgyűlés, 1867-ben a királyi pár koronázása, 1868-69-ben a szabadságharc évfordulója köti le az olvasók figyelmét. Ugyanakkor a Magyarország és a Nagyvilághoz kötődik korszakunk utolsó nagy, folyóirathoz kapcsolódó történeti képvállakozása: Franz Kollarz nyolc lapos históriai képciklusának közlése 1869-1870ben. A Magyarország és a Nagyvilág jutalomképeinek jórészét a folyóirat laptársa, a szintén a Deutsch Testvérek által kiadott Képes Világ is felhasználja. A politikamentes, előbbinél irodalmiasabb, Vértesi Arnold által szerkesztett lap 1870-ben tizenkét magyar költemény eredeti illusztrációját mellékeli minden második lapszámhoz. A Franz Kollarz által készített fametszetek között három történeti tárgyú kép van: Arany János Zách Klára, Kisfaludy Károly A budai harcjáték és Vörösmarty Salamon című művének illusztrációja. A kiadó 1866-tól 1871-ig 26 műlapot juttat el előfizetőihez, ezek egy része Jankó és Munkácsy életképe, más részük Kollarz 1848-as és koronázási képei. Az 1864-ben Szokoly Viktor által alapított Hazánk és a Külföld enciklopédikus képes újságjaink második generációjának egyik legszínvonalasabb képviselője. Gazdag illusztrációs anyagában az első években csak elvétve akad külföldről kölcsönzött kép. Keleti Gusztáv hazai tájképei és várábrázolásai, Jankó János karikatúrái és városi életképei, Lötz Károly, Munkácsy Mihály népi zsanéréi teszik ki a fametszetes illusztrációk nagy részét. Feltehetően a szerkesztő érdeklődéséből is eredően - Szokoly korábban is rendszeres műkritikákkal, képmagyarázatokkal kísérte figyelemmel a hazai művészeti életet - hangsúlyt kap a lapban a képzőművészet is. 61 Az első évfolyam történeti képei, Than Mór Nyári és Pekryje és Székely II. Lajosa a Nemzeti Múzeumunk műkincseit bemutató tizenkét részes képsorozat részeként, hazai festészetünk klasszikusainak körében jelennek meg. 62 A későbbiekben közölt históriai képek (Than Mór: Attila lakomája, Klimkovics Ferenc: Salamon és László, Vizkelety Béla: Bornemissza Anna) sem történeti illusztrációkként, hanem mint műtárgyak, történeti festészetünk emlékei kerülnek bemutatásra. A társulati közlönyként is szolgáló, így a hazai képzőművészeti kultúra ápolását felvállaló Hazánk és a Külföld műlappolitikájában kiemelt szerepet kap a történeti kép is, a folyóirat csaknem minden műlapja históriai festészetünk legkitűnőbb, nagy közönségsikert aratott műveinek köréből kerül ki. 63 Képmagyarázatok A sajtóban megjelenő történeti ábrázolásokat kísérő szövegek kiemelt szerepét egyaránt indokolja a históriai kép műfaja és a képes folyóiratok jellege. A tárlatokon megjelenő egyedi művek esetében a képmagyarázat olykor a kiállítás katalógusában vagy az alkotó által készíttetett röplapokon jut el a nézőhöz. 64 De az értelmező szerepkört többnyire a múkritika látja el. A kép befogadásával időben és térben szimultán szöveg közlésének leginkább megfelelő médiuma a képes folyóirat. Feladata összetett és felelősségteljes: ismeretterjesztés, ízlésnevelés, a történelmi múlt értelmezése révén a nemzettudat alakítása. Mindennek tudatos felvállalását jelzi, hogy korszakunkban a történeti ábrázolásokat többnyire hosszabb-rövidebb magyarázó szöveg kíséri. Remellay Gusztáv megfogalmazása szerint a képmagyarázatok elsődleges feladata „hogy kinek nincs ideje a történelemben búvárkodni és képünk jelentőségét mégis szeretné érteni, méltánylandó tudásvágyának kielégítést nyerhesse". 63 A történeti képek feltételezik az ábrázolt téma ismeretét, kívánják a morális és történeti tanulságok levonását, és igénylik azok jelenre vonatkoztatott értelmezését is. A folyóiratok napi eseményhálójába helyezett múlt képének sajátos hangsúlyai a kortársak számára az aktuális történések és viszonyok kontextusából bontakoznak ki. Ezek felfejtését a szöveges magyarázatok is segítik, azzal, hogy a látszólag „egyrétegű" kép kapcsán, rámutatnak az ábrázolt történeti jelenetek aktuális üzeneteire. Mindez fokozza a történeti festészet jelentőségét a korszak irodalmi és politikai „virágnyelvére" kényszerűségből oly fogékony olvasó számára. A történeti kép festője már eleve irodalmi vagy történeti forrásokra támaszkodik. Választását megkönnyítendő a Műegylet 1859-ben pályázatot hirdet olyan írásra, mely a „hazai történelemből lélekemelő és dicsteljes mozzanatok kiemelését" szolgálja, „hogy ily művek ál-