Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században

X-19. II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona ereklyetartói a: ereklyetartó 19. század vége Aranyozott fém, hegyikristály; magassága 13,1 cm Bubics Zsigmond hagyatékából Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Osztály, ltsz.: 1921. 18. a. Négy oroszlánlábon nyugvó, tizenkét karéjos kristálytalp, kristálynódusz, ovális, domború ereklyetok, sarníros fedelén az oroszlánnal küzdő Hercules plasztikus alakjával. Az ereklyetokban Zrínyi Ilona koponyaszilánkja. b: ereklyetartó eredeti bőr tokjában Benczúr Gyula tervei alapján készült 1906 körül Aranyozott ezüst, hegyikristály, gyöngy; kalapált, trébelt, vésett, cizellált; magassága 15,3 cm A talpon vésett felirat: „

RELIQUIAE FRANCISCIII. MAGNI PRINCIPIS RÁKÓCZI" Thaly Kálmán hagyatékából Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Osztály, ltsz.: 1921. 18.b. Ostensorium formájú, aranyozott ezüst foglalatban hengeres kristály ereklyetok. Kerek, domború talp, bordás talpháttal. A nódusz csepp formájú hegyikristály, az ereklyetok aranyozott ezüst szerelése leveles keretelésű. A domború fedél pikkelyes díszű, kristálygomb és gyöngy csúcsdísszel. A talp peremén fut a maiusculás felirat. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatalát és ünnepélyes újratemetésének ötletét Zemplén vármegye 1873-as megyei közgyűlésén vetették fel. Hamarosan több más megye is támogatta az országgyűléshez eljuttatott feliratot. Ezt követően Thaly Kálmán, a Rákóczi-kor akkor már elismert kutatója a Pesti Naplóban tette közzé elképzeléseit az újratemetést illetően. Ezek szerint a fejedelem születésének 200. évfordulója, 1876. március 27. lenne a megfelelő időpont, amikor országos emlékünnep keretében helyezhetnék Magyarországon végső nyugalomra a bujdosókat. Szükség volt mindehhez az 1715. évi 49. törvénycikk eltörlésére, mely Rákóczit és társait hazaárulónak bélyegezte. A politikai gépezet mozgásba lendült, azonban csakhamar meg is akadt. A Monarchia konstantinápolyi nagykövete ugyanis olyan jelentést adott, miszerint a fejedelem hamvai nem lelhetők fel, sírját az 1849-es emigránsok már felbontották, de az üres volt. Csak 1878 után, amikor Thaly Kálmán maga is képviselő lett, került elő újra az X-19./8 X-19./b