Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IX. A birodalmi patriotizmus és a magyar történelem
A birodalmi patriotizmus egyik meghatározó személyisége volt Pyrker János László egri érsek, aki Rudolphias című német nyelvű eposzában romantikus képekben jelenítette meg azt a históriai mozzanatot, miszerint a Habsburg-ház felemelkedéséhez IV. László magyar királynak a morvamezei csatában nyújtott segítsége döntő módon járult hozzá. A két uralkodó csata utáni találkozását festette meg Pyrker műve nyomán Anton Petter bécsi akadémiai tanár (Vencel, Ottokár cseh királyfia elkéri Habsburg Rudolftól atyja holttestét, 1826). Ugyanilyen hangsúllyal ábrázolja ezt a csatát Johann Nepomuk Geiger évtizedeken át sok kiadást megért litográfiája is. A Hormayr-kör egyik magyar tagjának, Mailáth Jánosnak versét illusztrálja Weber Henrik Salamon király a visegrádi börtönben (1847) című képe, s ugyanezen körhöz tartozott Caroline Pichler írónő is, akinek Buda bevételének idején játszódó érzelmes regénye szolgált alapul Schmidt József képéhez, amely Szapáry Péter nemes IX-1. Szent István alattvalóit a keresztény hitre oktatja (Szent István a kereszténységet hirdeti) 1811 Karl Ruß (1779-1843) Biszter, fedőfehér, papír, 366 * 483 mm Felirata a kép alján: „Stephan der heilige erster König von Ungarn unterrichtet selbst seine heidnischen Unterthanen in der christlichen Religion um sie gesitteter zu machen im Jahr 1000". Jelezve balra lent: „K: Ruß 1811" Átvétel a Fővárosi Képtárból, korábban Ernst Lajos történeti képgyűj temény ében Budapest, Szépművészeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény, ltsz.: 1955-5823 Franz Ruß bécsi műterme a múlt század első harmadában az egyik központja volt a történeti festészet iránt érdeklődőknek. Maga a műterem is, melyet históriai képek sokasága díszített, Bécs nevezetességei közé számított, akárcsak Hans Makarté a hetvenes években. Rußnak több száz kötetes históriai tárgyú könyvtára is volt, képeinek megfestésekor az ezekben olvasottakat mint forrásokat használta fel. János főhercegtől és Ferenc császár feleségétől, Mária Ludovikától kapott művészeti megrendelései után elnyerte a Belvederében őrzött császári gyűjtemények igazgatói állását. Rußnak a profán história iránti érdeklődése szoros kapcsolatba hozható Hormayr Archiv für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst című folyóiratában megjelent programiratokkal, melyek a história festészet megújulását, a nemzeti történeti témák feldolgozását sürgették. Ezek közé sorolhatók Matthias Collin cikkei is a művészet nemzeti módjáról (1811, 1817). Collin felszólította a birodalom művészeit, hogy válasszanak képeikhez hazafias történeti témákat a birodalmi patriotizmus szellemében. Ruß bosszúját ábrázolja (1844). A birodalmi szemlélethez alkalmazkodik Molnár Józsefnek az udvar számára megfestett képe, Budavár visszavétele a töröktől (1858). I. Ferenc és V. Ferdinánd idején a hazai nyilvánosságban megjelenő történeti képek között nem találunk olyanokat, amelyek a magyar 17-18. századi függetlenségi harcokra utalnának, vagy azok hőseit ábrázolnák. Rákóczi, Thököly vagy egyéb „rebellisek" képeit, a velük kapcsolatos jeleneteket hiába kereste volna a bécsi vagy pesti kiállítások látogatója vagy az illusztrált almanachok olvasója. Úgy tűnik, ebben az időszakban ezek ábrázolása tabunak számíthatott. A birodalmi patriotizmus szellemének feltámasztására tett újabb kísérletre több mint ötven évet kellett várni: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 1886-tól kezdve 24 kötetben kiadott monográfia keretei között kísérelte meg azt Rudolf főherceg egy többnemzetiségű szerzőgárda segítségével. E vállalkozás élén magyar oldalról Jókai Mór állt. IX-1 képeit áthatja ez a birodalmi patriotizmus, melyben a magyar hősök némelyike is helyet kapott. Ruß művészeti felfogásának jellemző példája ez a kis rajz, amely a keresztény hitet terjesztő, a pogány magyarokat térítgető Szent István alakját ábrázolja. (Szent István tisztelete különben már a barokk korban helyet kapott a Habsburg-uralkodók pietizmusában.) Wurzbach felsorolja Rußnak néhány további magyar vonatkozású képét is. Műtermében látható volt a magyar rendeknek a pozsonyi országgyűlésen Mária Teréziának tett felajánlása, azaz a Vitám et sanguinem jelenete, továbbá néhány hasonló szellemű kép. Megfestette Mária királynénak és édesanyjának, Erzsébetnek a megmenekülését, valamint azt a jelenetet, melyen Gizella elűzött királyné megalapítja a Maria-Brunn kegyhelyet, és még további hasonló műveket. Ruß illusztrációkat is készített, s kapcsolatban állt a magyar művészekkel, így például illusztrációja jelent meg az esztergomi kiadású Uránia című almanachban is. S. K. COLLÍN 1811-1817; WURZBACH XXIV, 177-284; Budapest 1932,16; FEUCHTMÜLLER 1972,157-158; Budapest 1980, 240; Wien 1989
