Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - VIII. Az archeológiai érdeklődés kezdetei - LŐVEI PÁL: Saxa loquuntur. Egy képzeletbeli nemzeti sírkő-pantheon felé
velezésből derült ki, amelyet Varsányi utolsó gyűjteményének hagyatékából való megszerzéséről folytattak: a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának levelezése, 1878/177 stb. (Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály). Vö.: SZILÁGYI, JÁNOS GYÖRGY: Matériáié etrusco e magnogreco in una collezione ungherese deü'Ottocento. La collezione Fejérváry-Pulszky. Scienze dell'antichità, storia archeológia antropológia 5 (1991) 483-572. (Varsányinak a Fejérváry-gyűjtemény tárgyairól készített számos rajzának reprodukciójával); SZENTESI EDIT: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből III. Egy másik nagybácsi könyvtára. Műemlékvédelmi Szemle 2 (1992/2) 72-81. (Varsányi és Paúr Iván barátságáról és közös működéséről); Budapest 1994, IV-33. sz. (TAKÁCS IMRE) (a pilisi kórusrekesztő töredékeinek ismertetése Varsányi egy baldachinról az 1840-es években készült rajzának reprodukciójával); SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Műtárgyak rajzokon. In: Pulszky Ferenc (1814-1897) emlékére. (1997. október 31. - 1998. március 31, Magyar Tudományos Akadémia, Művészeti Gyűjtemény, Budapest) Szerk. MAROSI ERNŐ-LACZKÓ IBOLYA-SZABÓ JÚLIA-TÓTHNÉ MÉSZÁROS LÍVIA. Budapest 1997, 97-114. (Varsányi rajzai a Fejérváry-gyűjtemény tárgyairól; több rajz reprodukciójával); SZENTESI 1999, 86. (Varsányi 1846-os jáki látogatásának említése, erről szóló levelének részleteit Paúr Iván 1853-ban két cikkben megjelentette). LŐVEI PÁL SAXA LOQUUNTUR EGY KÉPZELETBELI NEMZETI SÍRKŐPANTHEON FELÉ „Elé vezettem [...] azon mesterművek egész új sorát, melyeket egykor nemzetünk alkotott, őseink, apáink buzgósága, fénye, műérzete emelt. Ős tisztes basilikáink, magasztos dómjaink szent faragványait, királyaink üres sírjai emlékeit, hőseink és jeleseink szobrait [...] Vajon ugyan érdekelhet-e ez még valakit a buzgóságában talán elfogult régiségbúváron kívül? [...] Mily hangzatos díszmondatokkal kellessék a tárgy iránt a nemzetben érdeket gerjesztenünk? [...] RajongLink a nemzet múlt nagyságáról! Álmodunk jövő dicsőségéről! Örökítni akarjuk nagy történeti eseményeink emlékét. Oszlopot, emléket óhajtunk [nagy férfiainknak és] hőseinknek. Szobrokat akarunk nekik emelni - míg fennálló emlékeinket nem ismerjük, a meglevőket veszni hagyjuk. íme itt van történetünk legnevezetesebb, nemzetünk legkitűnőbb férfiainak néhány száz szobra. Oriznők csak ezeket, állítanók csak fel méltón (ha nem pantheonban, legalább múzeumban) vagy (csak) állítanók ki legalább méltó kiadásban, rajz- és leírásban a világ elébe, s mily méltó emléket emelnénk nekik s emelnénk magunknak; mily önérzettel mondhatnók rámutatva: íme, mily emlékei vannak, mily monumentális művilága volt a magyarnak. Mert hiszen hasonló egyes emlékek egybegyűjtéséből, apró darabok nagy gyűjteményéből áll a művelt nemzetek műtörténetének nagysága. Panaszkodhatunk-e még azután, hogy műemlékeink nincsenek!? Igen, panaszolhatjuk azt, hogy azokat sem ismerjük, amik vannak; panaszolhatjuk, hogy azokat rendre pusztulni hagyjuk; panaszolhatjuk, hogy a műigénynek s a nemzeti kegyeletnek megfelelő méltó kiadásaik nincsenek; hogy azokat a nemzeti történelemnek, a hazai művészetnek, hogy általában a nemzetnek kezébe nem adhatjuk! Volna csak rájuk nemzeti gond, mint más szerencsésebb népeknél, hol ily emlékek országos felügyelet alatt állnak. Volna csak hazafiúi részvét és műérzet köztünk irántok, mily nemzeti pantheont állíthatnánk fel velők. Vagy csak mily pantheonszerű albumokat tölthetnénk meg képeikkel, melyek méltóbban díszesíthetnék társalgási teremeink asztalait, mint a mai efemer becsű és kétes értékű divatos fényképalbumok. De míg ezeket a személyes hiúság ápolja, amazokat a hazafiúi kegyelet s műismeret hiánya enyészni hagyja. Vagy nem volna-e méltó legalább ezen szobortöredékeket felszednünk ott, hol már túladtak vagy csak túladnának rajtok; hol romkőhalmazokban porladoznak és a