Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete - KOVÁCS ÉVA: Athéné helyett Malvin? Egy „bizánci" mű a Magyar Nemzeti Múzeumban

JEGYZETEK * A kéziratot ebben a formájában találtam meg anyám írásai között; nyilván azért nem adta ki korábban, mert szokása szerint, továbbgörgetve a témát, a kezdeti esszé terjedelmét és apparátusát jóval meghaladó tanulmány kezdett kikerekedni belőle. Lovag Zsuzsa cikke (LOVAG 1976) különnyomatának utolsó lapjára jegyezte föl először néhány felkiáltójellel és kétszer aláhúzva: „Hamis! 1994. június 7." A historizálás és a hamisítás összefüggéseiről szóló jegyzetanyaggal jómagam nem tudtam mit kezdeni, azonkívül a jelenkori hamisítást elkerülendő, a tanulmányt csak a 6. jegyzettel egészítettem ki (a közreadó: Mojzer Anna). 1 FEJÉR GYÖRGY: T. Vadassi Jankowics Miklós Gyűjteménnyeiről, és Régiségei között találkozó két ismeretlen Emlékekről, eddig meg nem magyarázott írásokról. Tudományos Gyűjtemény 1 (1817/9) 43. 2 Ltsz.: 5.1852. 51. „Tornyos női arcot előtüntető füles réz kancsó"; Jankovich Miklós második gyűjteményéből vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum. H. KOLBA JUDIT: A Nemzeti Múzeum ötvöstárgyai a Jankovich-gyűjteménybéíl. In: Jankovich 1985, 1985,120/131. 3 FALKE, OTTO VON-MEYER, ERICH: Romanische Leuchter und Gefässe, Giessgefässe der Gotik. Berlin 1935 (Bronzegeräte des Mittelalters, 1), Nr. 329. 4 LOVAG 1976, 55-71. 5 Die Zeit der Staufer. Geschichte-Kunst-Kultur. (26. 3. - 5. 6.1977, Württembergisches Landesmuseum, Stuttgart) Hrsg. v. HAUSSHERR, REINER-VÄTERLEIN, CHRISTIAN. Stuttgart-Bad Cannstatt 1977, II, Kat.-Nr. 649. 6 A ruha dekoltázsának látszó kerek nyakkivágás, a homlokon lévőhöz hasonló kerek lyuk eldolgozásának eredménye. A tárgy megtekintésének lehetőségét Kiss Etelének és Sípos Enikőnek köszönöm. ' Goest a 19. század elején K. F. Schinkel és S. Boisserée fedezte fel a művészettörténet számára. BELTING, HANS-KRUSE, CHRISTIANE: Die Erfindung des Gemäldes. Das erste Jahrhundert der niederländischen Malerei. München 1994, 226. 8 Le siècle de Titien. L'âge d'or de la peinture à Venise. (9. 3. - 14. 6. 1993, Galeries nationales du Grand Palais, Paris) Réd. par FAGE, GILLES. Tours 1993. Középen elválasztott haja szigorú kettős fonatkoszorúban simul a fejhez: No. 167. (Tiziano: Eleonóra Gonzaga; Firenze, Uffizi), No. 75. (Giovan Gerolamo Savoldo: Hölgy arcképe mint Szent Margit; Róma, Pinacoteca Capitolina), No. 84. (Paris Bordone: Velencei szerelmesek; Milano, Pinacoteca di Brera), gyöngyfüzérrel kombinált hajfonatokat viselnek Tiziano Vénuszai: No. 176. (Vénusz és Cupido orgonistával; Madrid, Museo del Prado), No. 178. (Öltözködő Vénusz; Washington, National Gallery of Art) stb. „Budapester Frauenkopf, dessen Profil genau dem Athene-Kopf einer spätarchaischen athenischen Tetradrachme entspricht". KOVÁCS E. 1964, 51; a Jankovich-gyűjteményben Athéné-fejes tetradrachmáról nem tudok, viszont a leltárak tanúsága szerint legalább két olyan érem volt, amely sisakos, illetve diadémot viselő nőalakot ábrázol: „1054 Alexandri regis Macedóniáé ... in cujus parte adversa effigies Minerváé" és „1057 Liviae Augustae ... in cujus pare adversa elegantissimae spéciéi mulier iconis velata atque diademata"; Elenchus Pignorum. (A Jankovich-gyűjtemény kézírásos leltára a MNM adattárában), 188. Jankovicb éremgyűjtői tevékenysége szolgáltat adatot egyébként arra is, hogy Jankovich egy közismert hamisítóval állt üzleti kapcsolatban: „Literáti Nemes Sámuel ... aki később Budán telepedett le, és régiségeit a maga által gyártott hamisítványokkal együtt árulta, két évtizeden keresztül gyarapította Jankovich anyagát"; HUSZÁR LAJOS: Jankovich Miklós numizmatikai tevékenysége. In: Jankovich 1985, 87; Athéné-fejes tetradrachma-„gyüjteményem" gyarapítását Naszlady Ágnesnek köszönöm. „Die Beziehung dieser Köpfe zu antiken Münzvorbildern wurde bereits von Tolnay und Chastel betont und jüngst von Lea Mendelsohn aufgegriffen"; FERINO PAGDEN, SYLVIA: Vittoria Colonna im Portrait. In: uő.: Vittoria Colonna. Dichterin und Muse Michelangelos. (25. 2. - 25. 5.1997, Kunsthistorisches Museum, Wien) Wien 1997, 117, Kat.-Nr. I.151b. és a Zenobia néven jobban ismert: Kat.-Nr. IV. 6; Goethe 1787-1788 telén rajzolt profiltanulmányain és Christiane Vulpius potréján is látható, hogy az ideális profilvonalhoz az antik érmeket tekintette mértékadónak; Goethe und die Kunst. (21. 5. - 7. 8.1994, Schirn Kunsthalle, Frankfurt a. M; 1. 9. - 30. 10. 1994, Kunstsammlungen zu Weimar) Hrsg. v. SCHULZE, SABINE. Ostfildern 1994, Kat.-Nr. 95, 96. WESTERMANN-ANGERSHAUSEN, HILTRUD: Zwei romanische Thuribula im Trierer Domschatz, und Überlegungen zu Theophilus und dem Gozbert-Rauchfaß. Zeitschrift des Deutschen Vereins für Kunstwissenschaft 42(1988) 45-60.