Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
TANULMÁNYOK - MIKÓ ÁRPÁD: Imago historiae
8. Pieter Coeck van Aalst: A szultán kíséretével istentiszteletre vonul Ces moeurs et fâchons de faire de Turcz... 1547 (reprodukció) lapítani. 72 Az sem lehetetlen ugyanis, hogy a budai Hercules-figura nem volt teljesen mezítelen, s ebből a feltételezésből kiindulva a szobor interpretációját újra lehetne fogalmazni. A kérdések továbbra is megoldásra várnak; arra azonban mindkét kép bizonyíték, hogy a szobrok csakugvan ott álltak az At mejdanin. A török miniatúrát - elzártsága miatt is - viszonylag későn ismerte meg a kutatás; Pieter Coeck metszete azonban a 16. században is ismert lehetett. Az sem kizárható ki, hogy a verbális hagyományt ez a kép is befolyásolta. A 16. század első feléből származó forrásokat szemtanúk írták, vagy legalábbis azok szemtanúk híradásain alapultak. A 16. század közepétől azonban megváltozott a helyzet. A szobrok iránt egyre nagyobb lett az érdeklődés, a történeti feldolgozásokban ettől fogva rendre megemlítették őket. A török történeti művek is Pecsevi, Solakzáde, Evlia Cselebi - számon tartották a szobrokat, 73 de a továbbiakban - mivel szövegeik a mi szempontunkból irrelevánsak - csupán a nyugati forrásokat tekintjük át. Ezek sorát különös művel kell kezdenünk, olyan történeti munkával, amelyet a szobrokkal foglalkozó tudósok közül eddig nem használt senki. 74 Az avignoni Joszéf ben Jósuá háKohén, a nagy zsidó történetíró - az újkori zsidó történetírás megteremtője 75 - 1554-ben megjelent Krónikájának Magyarországra vonatkozó passzusaira kell hivatkoznom. A tudós szerző Buda megszállásáról emlékezve csupán két ércszoborról írt, „melyeket egy bölcs mester Mátyás számára készített", s ezeket „Szulejmán szultán Konstantinápoly székvárosába küldötte s a város piacán felállíttatta". 76 Kohn Sámuel, akinek fordításában fentieket idéztem, megállapította, 9. A budai bronzszobrok. A 8. kép részlete Divald Kornél: Budapest művészete a török hódoltság előtt. Budapest H903]
