Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete

roise - A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991,149157), szárainak végén azonban egy-egy befoglalt ékkő látszik. A kép - jelenlegi ismereteink szerint - a Szent Korona egyik legkorábbi hiteles ábrázolása. M. Á. PANDULA ATTILA: Egy XVII. századi, heraldikai témájú, magyar olajfestmény. Turul 70 (1997)26-28; SÓLYMOS SZILVESZTER: Hozzászólás és kiegészítés Pandula Attila „Egy XVII. századi, heraldikai témájú, magyar olajfestmény" című, a Turul 1997/1-2. számában megjelent tanulmányához. Turul 71 (1998)39-41. Híres történelmi személyiségek tárgyai valódiak és hamisak VII-2. Miseruha 1470-es évek Antonio Pollaiuolo tervei nyomán Francesco Malocchi műhelyében szőtték Aranyozott ezüstfonallal lanszírozott selyemszövet, zöld bársony kontúrokkal, címere színes selyem-, aranyozott ezüst- és ezüstfonallal brossírozott; hossza 138 cm A fojnicai ferences rendi kolostorból Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Osztály, ltsz.:T. 1981.197 A kazulát az I. Mátyás számára szövött trónkárpitból szabták. Hátán körtéből, naspolyából, hasadó gránátalmából és tölgylevelekből kötött dús koszorútól övezve négyeit címer: első és második mezeje a magyar címer, az első vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a második, vörös mező zöld hármas halmából ezüst talpas kettős kereszt nő ki. A harmadik, kék mezőben három arany oroszlánfő Dalmácia, a negyedik, arany mezőben ágaskodó vörös oroszlán Csehország címere. Szívpajzsának arany mezejében ágon ülő, csőrében gyűrűt tartó fekete holló a Hunyadiak családi címere. A koszorú kétoldalról bojtos végű ezüst szalaggal átkötött. Alatta a szimmetrikus kompozíció központi motívuma, hasadó gránátalmákkal megrakott talpas, gerezdes díszváza. Kétoldalra nyúló, gyümölccsel telt bőségszaruról rózsaágak hajolnak le, rajtuk nyelvüket öltő sasok állnak háttal egymásnak. A kazula eleje több, vízszintes sávból van összeállítva. Felhasználták hozzá a trónkárpit bordűrjének részleteit; gyümölcsökkel megrakott bőségszaruk, pálcára csavarodó rózsatövek sávja követi. A kazula hátát díszítő nagyméretű kerubfejes, kövezetre állított díszváza talapzatának részletét ismét a bordűr bőségszarus sávjával zárták. Bélése egykor kék lenvászon lehetett, később vörös vászonra cserélték (CZOBOR BÉLA: Erdődi Bakócz Tamás kárpitja. AÉ Ú. F. 9 [1889] 123). A kazulát Kállay Benjamin belgrádi magyar konzul látta meg a fojnicai ferences kolostorban 1874-ben (AÉ 8 [1874] 104). Felismerték történelmi fontosságát, ezért az árvízkárosultak javára 1876-ban rendezett kiállításra kölcsönkérték, és a nagyközönségnek bemutatták. Az utolsó pillanatban érkezett műtárgy a kis katalógusVII-2. ban nem kaphatott helyet, de Ipolyi Arnold a Századok lapjain részletesen ismertette. Vitatta ugyan annak egyházi vagy világi rendeltetését, de felvetette : „Nem is képzelhetünk ennél minden tekintetben megfelelőbb koronázási díszcazulát sem, s nincs az a megadható ár, melyen ezt koronázási klenódiumaink közé ne kellene megszerezni" (IPOLYI 1876, 524-528). A fojnicai zárda főnöke 1885-ben vételre ajánlotta a kazulát Magyarország hercegprímásának, mivel azonban „Esztergomban a megvásárlás iránt hajlandóság nem mutatkozott O Felsége (I. Ferenc József) tetemes költségen megvette, hogy a szerzetesek építés alatt lévő zárdájának sorsán segítsen" (CZOBOR i. m., 125). Ferenc József a kazulát Magyarországnak ajándékozta azzal a rendelkezéssel, hogy mindenkor a magyar királyok koronázásakor használtassék, és a budai királyi várkápolnában őriztessék (A király legfelsőbb elhatározása. Budapesti Közlöny 1886. február 7., 203). A kazula felfedezésekor még nem tudtak a trónkárpit létezéséről. Fraknói Vilmos volt az, aki visszaemlékezett egy hasonló műtárgyra, melyet az Erdődy család galgóci kastélyában látott. Összehasonlítva a két tárgyat és lefejtve a trónkárpitról az utólag rávarrt Bakóczcímert világossá vált, hogy a fojnicai kazulát Mátyás király egyik trónkárpitjából szabták. Az átalakítás időpontja meghatározhatatlan, ahogyan dokumentumok hiányában csupán hipotézisek születtek arról is, milyen módon került a fojnicai ferences kolostorba. IV. Károly koronázásakor 1916-ban alkalom nyílott volna arra, hogy az adományozó akarata beteljesüljön. Mátyás király trónkárpitja függött a királyi pár vörös bársony