Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - BUZÁSI ENIKŐ: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben

ErixdiiJcictliixciG a, ::i\l\:<A< JÜJo CO-ltiltTlOC . 15. Eudoxia d'Esté, Esterházy Mátyás felesége Trophaeum No. 38. brabanti palotagróf, Ansegise felesége, (Szent) Begga képmása Esterházy András neje, Rozgonyi Ágnes, valamint Esterházy Ferenc felesége, Dobó Veronika portréjához adott mintát. A Johanna brabanti hercegnőt, Vencel luxemburgi herceg feleségét bemutató metszet nyomán készült az Aba nemzetségből származó Szeréna ősgalériaportréja, valamint a Trophaeumbeli metszetábrázolása, míg Burgundiái Máriának, Miksa császár feleségének képmását a dák királylány Ida bemutatásához használták fel, aki a családi mítosz szerint a már említett Eurs hitvese volt.

17 A brabanti krónika metszetei hol a Trophaeum lapjaival, hol az előképnek tekinthető festményekkel hozhatók közvetlen összefüggésbe. Ez annyit jelent, hogy a művet nemcsak a metszők használták, hanem a korábban festett ősgaléria-portrék egy részénél feltehetően Esterházy kívánságára - úgymond a „képi hitelesség" érdekében - már maguk a hercegi udvarban működött portréfestők is. Ennek valószínűségét az is alátámasztja, hogy Esterházy Pál 18. század elején készült könyvjegyzéke szerint Barlandus krónikája megvolt a fraknói könyvtárban. A könyveket és kéziratokat tematikus rendben felsoroló jegyzék politikai és történeti tárgyú munkái közt szereplő „Chronica Belgica" megnevezésű tétel a negyedrét méretű könyvek sorában - már csak a képekkel való összefüggés okán is - egyértelműen erre a műre vonatkozhat.

18 A brabanti krónika metszeteit főként a legkorábbi ősök bemutatásánál hasznosították. A „történeti" korok viseletének túlnyomórészt későbbi időkre alkalmazott másik csoportjához láthatóan itáliai reneszánsz, főként velencei példák adták a mintát. A metszetelőkép ezekben az esetekben az ifjabb Dániel Teniers vezetésével 1660-ban Brüsszelben kiadott fólió album, Lipót Vilmos Habsburg főherceg, németalföldi helytartó brüsszeli képtárának darabjairól több metsző munkájaként készült Theatrum Pictorium néhány lapjában volt meghatározható.

19 Az előző forráshoz hasonlóan ez a kötet is megtalálható Esterházy Pál könyvtárának jegyzékében, amely a történeti arcképeket és egyéb rézmetszeteket is tartalmazó tematikai egységben, a „topográfiai könyvek" közt említi a művet.

20 Az egyik legjelentősebb 17. századi - s utóbb a bécsi császári gyűjteménnyel egyesített - kép16. L. Vorsterman rézmetszete Pietro della Vecchia után: Olasz hölgy gyermekkel David Teniers: Theatrum Pictorium ...