Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - BUZÁSI ENIKŐ: AZ egykori Zrínyi-epitáfium és a Zrínyi-kultusz mint a 16. század végi családi reprezentáció forrása

A történelem késő reneszánsz és barokk kével 2. Magyarországi (délvidéki) festő: Erdődy Tamás gróf allegorikus képmása, 1620 Bojnice, Múzeum kereszténység védelmében pogány túlerővel szemben vállalt hősi halála erkölcsi győzelem volt.

7 A családi reprezentáció körébe tartozó kötet programja, verseinek tartalma azt jelzi, hogy Zrínyi szigetvári győzelmének gondolata 1587 táján már reprezentatív történelmi mítoszként élt a családban. Ekkortájt készülhetett a családi hőskultuszban analóg helyet elfoglaló Zrínyi-apoteózis is, amely példásan egyesíti a család múltbeli dicsőséges szerepét a keresztény vitézi ideál gondolatával. A festett és az irodalmi mű között a megrendelői szándékot tekintve csupán annyi a különbség, hogy míg az album a nemzetközi és hazai nyilvánosságnak készült, addig az allegorikus kép az elődök történelmi szerepét műalkotással is „igazoló" családi reprezentációnak volt egyik legkorábbi megnyilvánulása. A megrendelő minden bizonnyal ebben az esetben is az udvari művészet kifejezésrendszerét ismerő és igénylő Zrínyi György tárnokmester, az epitáfium készíttetője volt.

8 Zrínyi Miklós fia, aki „nagy vitézi tettekre vágyott, de akinek erre nem nyílt alkalma",

9 s aki már a végvári élet hanyatlásának is tanúja volt, talán kiemelkedő apja emlékének ápolásában nyert kárpótlást a nagy vitézi tettek elmaradásáért. A második generáció tagjaként, az apja által megszerzett vagyon birtokában neki lehetett első ízben gondja és lehetősége arra, hogy formálja a családi reprezentáció jellegét, s hogy a családi múltat erre alkalmas lehetőségként kezelje. Halálának évét, 1603-at az allegorikus kép megrendelésének felső időhatáraként tekinthetjük.

10 A portré keresztény vitézi jelentéstartalma, a kortársak között élő Zrínyi-kultusz, főként azonban Zrínyi Szigetvár alatt tanúsított hősiességének példája a töröktől közvetlenül fenyegetett Délvidéken együttesen játszott közre abban, hogy az apoteózis néhány évtizeddel később követőre talált: Erdődy Tamás gróf, horvát bán (e méltóságában Zrínyi egyik utóda) 1620-as allegorikus képmásában." Tudomásunk szerint az Erdődy-kép az egyetlen, amelyben közvetlen képi és gondolati kapcsolat fedezhető fel a Zrínyi-ábrázolással, valószínű összefüggésben azzal, hogy a képet megrendelő Zrínyi György Erdődy fegyvertársa volt.

12 A keresztény hősi apoteózis képi megoldása szembetűnően azonos.