Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum - SZILÁRDFY ZOLTÁN: A török háborúk emléke barokk szentképeken

23. Fischer: A belgrádi győzelem mennyei közbenjárói, 1720 körül Győr, Székesegyházi Könyvtár formátumú pergamenfestményén, amely a szentképfes­tés műfajában kivételes alkotás (24. kép). A Szent Szűz lábánál és a háttérben a Savoyai Jenő által felszabadított Temesvár és Belgrád látképe. Mellettük az ütközet ap­rólékosan részletes ábrázolása, valamint a kerubfejek és a kétfejű sas ismétlődő díszítő motívuma a dekoratív ke­retezésen ragyogó, derűs színekkel érzékelteti a Szeplő­telen Szűz iránti hálát, akit a török fölötti győzelmek so­rán a „Generalissima" névvel is megtiszteltek. 30 Amint a török háborúk kapcsán készült szentképek közül az első Mariazellhez kapcsolódik, úgy az utolsón is a celli kegyhely „Magna Mater Austriae", illetve „Magna Domina Hungarorum" címmel kitüntetett kegy­szobra előtt ábrázolták a Klauber-testvérek a már idé­zett Annus Sanctorumban azt a fontos közjogi aktust, amikor az 1693. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a bécsi Stephansdomban Lipót császár és ki­rály ismét fölajánlotta birodalmát elődje, Szent István király példája szerint a Boldogasszonynak (25. kép). 31 A rézmetszeten a párnára helyezett korona és jogar az ol­tár közepén pihen, Lipót fogadalmát írásban emeli a Szűzanya felé. A magasztos jelenetet török zászlók és hadi dobok keretezik, ami itt nem üres dekoráció, ha­nem utalás a fölszabadító hadjáratok sorozatos sikeré­re, amelyet az uralkodótól a közkatonáig egyértelműen mennyei segítségnek tulajdonítottak. Ez a transzcendens szemlélet tükröződik a hadtörténetet sajátos módon do­kumentáló, itt bemutatott szentképek mindegyikén. 32 24. Veronai festő: A Győztes Immaculata, háttérben Temesvár és Belgrád fölszabadításával, 1720 körül Seitenstetten, Benediktinerstift

Next

/
Thumbnails
Contents