Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum - SZILÁRDFY ZOLTÁN: A török háborúk emléke barokk szentképeken

ê 17. A Klauber-fivérek kiadásában: Szent István király megfutamítja a törököket, 1750 körül München, Bayerische Staatsbibliothek J. Hendl müncheni kiadójában egy nagyobb méretű rézmetszet, melyen a Peterskirche Maria-Hilf kegyképe alatt Budavár sematikus ábrázolása látható: a Duna pesti oldaláról a bajor hadtest lövi a vár alján sátrak előtt tanyázó, megriasztott törököket (16. kép). A metszet selyemmel applikált díszes példányát a bécsi Sammlung Religiöse Volkskunst őrzi.

20 Buda visszavívásának mámoros európai közhangulatát érezteti a Klauber Kiadó Annus Sanctorurnának 356 Mária-tisztelő szentje között az augusztus 19-re jelzett rézmetszetű szentképe, amely felirata szerint Szent Istvánt, a királyt és apostolt, Szent Henrik császár nővérének házastársát ünnepli, aki Krisztust hirdette magyarjainak, s Mária vezérletével győzött az ellenség fölött. Ötven évvel a visszafoglalás után nem véletlen, hogy az illusztráció egy törökökkel vívott közelharcot mutat be, ahol a hadvezért Szent István személyesíti meg, feje körül sugaras dicsfénnyel. Jobbjában kivont karddal vágtat az ellenség közé, ahol a félholdas török sátortábor előtt a nagyvezír lován ülve felemelt kézzel adja meg magát. A háttérben Buda sematikus látképe, fölötte felhőkön a Szűzanya ül, lábát a holdsarlón nyugtatja, a gyermek Jézus kezéből villámot szór a megzavarodott török sereg közé (17. kép). Szent István mennyei szerepét Magyarország fölszabadításában maga XI. Ince pápa is jelentősnek tartotta. Ezért ünnepét a visszahódítás szeptember 2-i dátumával a világegyházra is kiterjesztette.

21 A budai várban az ún. Mátyás-templom Loretto-kápolnájában áll a Győzedelmes Boldogasszony életnagyságot meghaladó, salzburgi márványból készült szobra, amely Budavár visszanyerése után került a templomba. Nemcsak azért nevezetes, mert a 17. század barokk művészetének kiváló alkotása, hanem mert már kezdettől fogva kegyszoborrá magasztosult. Ezért ruházták rá egy korábbi királyi fogadalomból ideajándékozott - ma már ismeretlen - Mária-szobor legendás történetét, amelyre az alatta lévő vörösmárvány emléktábla szövege utal: „A bold, szent Szűz szobrát II. Ulászló király 1515. évben gyilkos golyó elől való szabadulása emlékére készítette. A szobor már 1520. évben a templomban állott, 1541. évben a törökök elől fal által lett elépítve. 1686. évben, Budavára visszafoglalásakor, midőn a lőporraktár légbe röpült és a heves rázkódás folytán a fal leomlott, a törökök rémületére, a keresztények örömére Szűz Mária szobra újra látható lőn. E szobor haj18. Binder János Fülöp (1736/1737-1811): A Budavári Boldogasszony, 1786 (?) Budapest, Budapesti Történeti Múzeum