Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum

-tr. V-4. V-5. V-6. V-4. Mariazelli szentkép 18. század Osztrák mester Akvarell, fedőfesték, pergamen; 138 x 87 mm A jelenetek alatt felirat: „Ursprung S. M. Cell et Schatzkam(m)er." Az ún. Procopius-szentképalbumból (Özv. Perlep-Procopiusné, szül. numvári Werther Olga többségében 18. századi délnémet és osztrák szentképekből álló gyűjteménye) Budapest, Iparművészeti Múzeum, Kisgyűjtemények Osztálya, ltsz.: 88.283 A szentkép jeleneteit két szélről egy-egy fa határolja, sajátos keretbe foglalva a két ábrázolást, amelyeket középen egy oszlop választ el egymástól. Az oszloptól balra nappali tájban a kegyhely alapításának jelenete: fehér lovon fekete ruhás és kalapos, papi öltözetű férfi lovagol, kezében a kegyszoborral, a tájháttérben templomépület. Az oszloptól jobbra a Kincstárkép története: az éjszakai sátortábor legelső sátrában látható az alvó király alakja, szívén a kegyképpel. A két jelenet fölött középen két lebegő angyalfigura tartja a kegyképet, fölöttük felhőkoszorún, dicsfénytől övezett baldachinsátorban látható a kegyszobor. P. Á. Közöletlen V-5. Mariazelli szentkép 18. század Osztrák mester Akvarell, fedőfesték, pergamen; 136 * 83 mm A két jelenet alatt sokszorosan hullámzó mondatszalagon felirat: „Ursprung S: Maria Cell" Az ún. Procopius-szentképalbumból (vö. V-4) Budapest, Iparművészeti Múzeum, Kisgyűjtemények Osztálya, ltsz.: 88.282 Az ábrázolás az előző szentképhez hasonló előkép nyomán készült, de szín- és formavilágában jóval egyszerűbb, felfogásában mesésebb: a képmező csaknem kétharmadát tölti be a rózsaszín felhőgomolyok és lebegő, játszadozó angyalkák csoportja által jelzett mennyei szféra, benne a két angyalka által tartott kegykép és a dicsfénnyel is kiemelt, baldachin alatt lebegő kegyszobor. Az alsó képmező két narratív egysége között egy lombos fa képezi a határt; a nappali és éjszakai jelenet színvilága hasonló. A kegyhely alapítását ábrázoló jelenet a lombos fától balra húzódó nappali tájban játszódik; a Kincstárkép története a jobb oldali képmezőben látható: az éjszakai tábor tarka sátrai előtt alszik a földön a páncélos-sisakos király, Nagy Lajos, szívén a kegyképpel. P. A. Közöletlen V-6. Árpád-házi Szent Erzsébet alamizsnát oszt, felette a mariazelli kegyszobor 18. század Osztrák mester Akvarell, fedőfesték, pergamen; 129 * 85 mm Lent mondatszalagon felirat: „S Maria Cell - Elisabetha" Az ún. Procopius-szentképalbumból (vö. V~4) Budapest, Iparművészeti Múzeum, Kisgyűjtemények Osztálya, ltsz.: 88.286 A jelenetet fent rózsás-nefelejcses indák között rocailleok, lent pedig ugyancsak rocaille-jal kettéosztott, vöröses szegésű mondatszalag kereteli. Grisaille-festésű tájháttér előtt kis házakkal, színessel festve a jelenet szereplői: a kék-sárga-lila ruhát és vörös palástot viselő koronás Szent Erzsébet jobb kezével egyszerre könyvet és jogart is tart, baljával pedig pénzt dob a karját könyörgő mozdulattal feléje nyújtó (feltűnően kis termetű) kol-