Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - V. Regnum Marianum
v-i. V-l. A mariazelli Kincstárkép hitelesített másolata 18. század vége (?) Valószínűleg osztrák festő másolata Vászon, olaj; 53,7 * 47 cm Hátoldalán ovális piros viaszpecsét (a vakkeret alsó részétől félig eltakarva): középen a Madonna gyermekével, körirata: „Schatzkammerbild zu M. Cell". Esztergom, Főszékesegyház A legenda szerint Nagy Lajos királyunk e kép eredetijét mindenhova magával vitte. 1363-ban csatára készült a betolakodó törökkel vagy tatárral. A csata előtti éjszaka a kép az alvó király mellére került, s ez biztató jel volt számára a harc kimenetelét illetően. A sikeres csata után hálából elzarándokolt Mariazellbe, és az őt csodálatosan megsegítő képet a templomnak ajándékozta. Ott csodatévő ereje folytán kegykép lett belőle, s ez is vonzotta a búcsújárókat. Mariazellnek az elsődleges kegytárgya egy 1266-ban már biztosan létező Madonna-szobor volt, a Nagy Lajos király adományozta kegykép - az ún. Kincstárkép, vagy Schatzkammerbild - viszont a magyarokra gyakorolt erős vonzást századokon keresztül. A kegykép mesterét általában Itáliában keresik. E. Widder szerint Andrea Visani sienai festő (tl414) műve, bár erről konkrét adatunk nincs. Igaz, hogy Nagy Lajos ismételten járt Itáliában, és hozhatott onnét képeket. Az Anjou-királyaink udvarában folyó magas színvonalú és sok művet létrehozó művészeti tevékenység feltételezi udvari műhely létezését, amelyben a mariazelli, a két aacheni, sőt - véleményem szerint - a czçstochowai kegykép is készülhetett. Ezt a feltételezést erősítik a meglehetősen precíz heraldikai ábrázolások is. A kegykép másolata is hasonló „erőt" kapott, ha hozzáérintették az eredeti képhez. Ezt bizonyítja a pecsét. (Ebből kifolyólag a másolatot birtokló templom is búcsújáró hely lett, mint például Kiscell, vagyis a mai Celldömölk, ahol a mariazelli kegyszobor másolatával alapított kultuszhelyet Koptik Odó apát, vö. V-7.) Az eredeti képről számtalan másolat készült. A Szépművészeti Múzeumban őrzött (olaj, vászon, 53 x 45 cm, ltsz.: 828) a Jankovich-gyűjteményből került köztulajdonba. Az esztergomi másolat kultikus szerepéről nem tudunk. Cs.P. URBACH ZSUZSA: „Genuina effigies. ..".A máriacelli kincstár kegyképének másolata a Szépművészeti Múzeumban. Annales de la Galerie Nationale Hongroise - A Magyar Nemzeti Galéria Evkönyve 1991, 256, 2. kép.
