Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század)
A köznemesi származású szerző Mátyás király kisebb kancelláriájának protonotáriusa, majd helyettes vezetője volt. Magyarország történetét összefoglaló munkájának ez az első kiadása a morva származású Filipecz János váradi püspök és olmützi püspöki helytartó által alapított brünni nyomdában jelent meg. Thuróczy műve a kezdetektől egészen Bécsújhely elfoglalásáig (1487. augusztus 17.) írja le Magyarország történetét több forrásmű alapján: a hun történetnél Enea Silvio Piccolomini Cosmographiája volt a fő forrása, továbbá felhasználta azt a 14. századi minorita krónikát is, melyből a Hess András által kiadott krónika is merített, Nagy Lajos uralkodásának idejét Küküllei János krónikája alapján írta meg, prózában átfogalmazta a velencei költő és politikus, Lorenzo de Monaci eposzát is Mária királynő és II. (Kis) Károly koráról, a Zsigmond trónra lépésétől kezdődő időszakhoz pedig kancelláriai iratokat és a kortársak, szemtanúk visszaemlékezéseit használta fel. A munka végéhez csatolta a váradi főesperesnek, Rogeriusnak a tatárjárásról szóló Carmen miserabiléiét, amelynek kéziratát a váradi püspökség őrizte, majd később elveszett, így a mű hagyományozása Thuróczynak köszönhető. A királyokat bemutató fadúcok közül négyet csekély átmetszéssel kétszer is felhasznált, s az egyes uralkodók egyéni jellegzetességeit is jelzi (pl. az eredetileg papi pályára készülő Kálmán felett püspöksüveg látható, Zsigmond hatalmát a három korona is jelzi). A honfoglaláskép alján pedig, mivel a szövegben Mátyás Bécsújhely elfoglalása után már Ausztria hercegeként is szerepel, a régi magyar címeren kívül a metszet másik sarkában az osztrák címer is látható. A fametszetek egységes stílusúak, kissé sematikusak, alkotójukat nem ismerjük, néhány jellegzetességük az ulmi fametszés hatását feltételezi. W. S. Á. CIH 3323; Schallaburg 1982, 352-353; RÓZSA 1998, 7-20. IV-4. A Thuróczy-krónika augsburgi kiadása Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum Augsburg, 1488, Erhard Ratdolt, impensis Theobaldi Feger Papír, 174 levél, 232 x 165 mm; gótikus betűtípussal nyomtatva, 66 - többségében színezett - fametszettel, ill. fametszetű iniciálékkal. Az első levél hátoldalán kerek címerkép, közepén Mátyás- és Beatrix-, körben pedig a magyar korona alá tartozó tartományok címereivel, Ausztria kivételével. A 2. levélen egész oldalt betöltő, színezett metszet, Szent László és a kun vitéz harca, a levél hátoldalán a Mátyásnak és Beatrixnak szóló kiadói ajánlás fekete tintával nyomott szövege. A krónika szövege után a tatárok bejövetelének egész oldalas, színezett fametszete. Az utolsó levélen Theobald Feger fekete nyomású kiadói jelvényével. Közel korabeli fatáblás, vaknyomásos bőrkötésben, a rézcsatok maradványaival. A 16(?)-17. században a prágai jezsuitáknál: „Collegium Societatis Jesu, Prága". József nádor ajándékaként került a nemzeti könyvtárba 1812-ben. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Inc. 1145 Thuróczy János Magyarország történetét leíró munkája másodszor 74 nappal a brünni első kiadás után, 1488. június 3-án Augsburgban jelent meg. A szöveg két változatban olvasható az egyes kötetekben, a hosszabb változat - ilyen az itt bemutatott példány is -, tartalmazza Bécsújhely elfoglalását is, míg a rövidebb szövegűből kimaradt ez a rész, s terjedelme 2 levéllel kisebb. A címerképet ábrázoló fametszet aszimmetrikus elrendezésű, a keret alsó részére egyes példányokon, melyek feltehetően nem osztrák, illetve német közönség számára készültek, utólag odafestették Ausztria címerét is, míg a többiről ez hiányzik. A 66 fametszet 32 dúc felhasználásával készült, de az ismételten felhasználtak sem teljesen azonosak, a metsző a hátteret megváltoztatta. Mintául szolgáltak a brünni kiadás illusztrációi is, sőt az augsburgi játékkártya-készítő mesterek hatása is érezIV-3. A magyarok bejövetele
