Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - TÓTH ENDRE: A továbbélő ókor

kozókat, és azt feltalálni vélték a város régi falai között. Lazius, Ammianus Marcellinus egy megjegyzése alapján - miszerint a szerző megrovóan említi, hogy Constantius császár diadalíveket emeltetett Galliában és Pannoniában - megtalálni vélte a szombathelyi római oszlopok eredetét. Schönvisner ebben kételkedett, és arról írt, hogy az oszlopokat más épületek (a templom előcsarnoka és a színház) építésénél is használhatták. 1737-ben a két angol utazó, Miles és Pococke lehetségesnek tartotta, hogy a gránitoszlopok az alapító császár templomának oszlopai, vagy ahhoz az építményhez tartoztak, amelyhez a két Domitianus-felirat. Az egykori „dicső múlt" jelképeként jelenik meg egy, a tényleges Róma városi diadalívekből szerkesztett háromnyílású ív a megye főmérnöke, Kenedics József által kiadott megyetérkép sarkán. Ezt a metszetet egy ismeretlen 1863ban beküldte a Magyar Tudományos Akadémiához, a hátoldalán helyszínvázlattal, amely a Kőszegi és Kám(oni) utcák északi végét ábrázolta, a Kőszegi utca északnyugati sarkán jelölve a római kaput. A rajz mellé írt szöveg szerint a kapu 1820 körül még állt, akkor a megye lebontatta. E rajz alapján azután Fettich Nándor 1939-ben ténylegesnek fogadta el a diadalkapu meglétét.

59 Kenedics azonban más, nyomtatásban meg nem jelent térképére a cím vignetta alá is festett „római kaput". Ez egyébként egyetlen nyílásával jobban is hasonlít a Kőszegi utcai maradványra,

60 amely - ma már tudjuk a város minden bizonnyal római eredetű és a középkorban is használt északi kapuja volt. Szombathelven a római feliratokat nemcsak a házak kapualjába falazták be. Constans császár gabonaraktárak megtöltéséről rendelkező felirata annyira megbecsült volt, hogy a Szűrszabó céh céhlevelének szokásos városképén is elhelyezte a kép metszője, noha akkor már eltelt néhány évtized előkerülése, 1798 óta.

61 Amikor a 19. század második felében Theodor Mommsen és munkatársai az egykori birodalom területén megkezdték a feliratok gyűjtését, Mommsen maga is bejárta Pannoniát. Nemcsak a feliratszövegeket, a lelőhelyeket gyűjtötték össze, hanem a kéziratokban fennmaradt feliratokat is kutatták. Esetünkben nem azok a feliratok a legfontosabbak, amelyek Theodor Mommsen keze nyomán történelmi forrássá váltak, hanem azok, amelyek hamisnak bizonyultak, de amelyeket Mommsen lelkiismeretesen számba vett, munkája elején csillaggal jelölve, számozva felsorolt. Nem csupán Sicambria nevét örökítették meg feliraton. A római feliratok, mint láttuk, nem vagy csak igen nagy körültekintéssel hamisíthatók. A kéziratokban fennmaradt szövegek azonban csak tartalmilag ellenőrizhetők, azok a formai jegyek, amelyek azonnal megmutatják egy felirat hitelességét, eltűnnek. Mi vezette a koholt feliratok készítőit? A minél tekintélyesebb, több felirat számszerű összegyűjtésének a vágya? Alapos vizsgálat nélkül aligha válaszolható meg a kérdés. Az esetek többségében nem a szó szoros értelmében vett hamisítások ezek, bár ilyesmire is van példa. Kézai Potentia nevét évszázadok múlva jó néhány követi. Keletkezésük oka ismeretlen. Ezek a helységnevek játékos névadás következményei is lehetnek, de az is lehetséges, hogy valóban hitték, ahogy a Komárom megyei Ács neve a római Aciliumból alakult. Környén egy Quirinia nevű települést sejtettek, mások Cyreniának mondják, írta Bél Mátyás.

62 Komárom megye láthatólag különösen bővelkedett a kora újkorban gyártott antik helynevekben, a romok magyarázatában. Bél Mátyás Lazius nyomán ugyan tudja, hogy a szőnyi romváros antik neve Bregetium (helyesen Brigetio) volt, azt is leírta azonban, hogy a köznép Apollóniának, hol Palloniának, hol Pannoniának hívja.

63 De Szőnynek Sidonia, Pannónia neve is volt a 18. században. „Acilium pedium suburbanum Sidonie": a felirat vésése Esterházy Károlytól származhat.

64 A mesterségesen gyártott, latinosított helynevek mellett létezik egy olyan, lassan már csak a nóta által emlékezetünkben élő helység, amelynek valóban a római feliratok adták a nevét. Krassó-Szörény megyében a Mehadia melletti fürdőhely a 18. században az ott előkerült római, Hercules tiszteletére állított oltároknak köszönheti önálló nevét,

65 a Herkulesfürdőt (Baile Herculane, Románia). A Cserna vize menti, római korban is használt gyógyforrás volt a település folyamatosságát megújító erő. A gyógyforrásnál a 19. század legelején egy bronzból öntött Hercules-szobrocska is előkerült, amely József nádor adománya folytán a Nemzeti Múzeumba (akkor még könyvtárba) jutott.

66 Az eseményt Verseghy Ferenc verssel üdvözölte: A Magyar Músának háládatos öröme Herculesnak amaz öntött képzetén, amelyet felséges Urunk Josef... nádor a' Pesti Nemzeti Könyv tárháznak ajándékozott (Buda 1806).

67 Sokszor nyilvánvaló, hogy a felirat állítói nem jártak a helyszínen. A Batthyány család körmendi kastélyparkjában állították fel, ma is ott áll a ligetek nimfáinak állított oltár.

68 „Nymphis quae in nemore sunt arulam T. Pomponius Atticus / numini / adiut(rici) devot(a) d(at) d(edicat)." Cicero barátja és levelezőtársa (i. e. 110-32) életében Pannónia nem volt római tartomány: a felirat szövege antik reminiszcencia. Inkább egy olvasmányélmény megelevenítése, semmint hamisítás. A felirat készíttetőjének tudnia kellett, hogy a követ nem faraghatták ki a római Pannoniában. Talán a körmendi kastélykert 18. század eleji építésekor állították fel, amikor 12 nagy mitologikus alak felállítását tervezték.

69 Vagy még inkább az 1780-as években, amikor Batthyány Lajos gróf angolpark jellegűvé alakíttatta át a kertet, és szobrokkal díszítette: Vertumnus, Pomona és Kybelé szobrai ma is a parkban állnak. Volt Pánnak, Flórának szentelt templom, filozófusok sétánya és főképpen egy Cicero-oszlop.

70 Tematikailag ehhez és a Nimfa-fürdőhöz kapcsolódott az Atticus-oltár. Ismert történelmi személyeknek tulajdonított a másik oltár is, mely szintén nyugat-dunántúli: Zalalövőn került elő egy kis kőoltár, amelyet Marcus Aurelius császár állított volna Herculesnek.

71 6. Dorffmaister István (1741-1797) freskója a Porta Maggioréval ^ a szombathelyi püspöki palota sala terrenájában