Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - III. Az ókor hagyatéka

utalt. Ezeket a dénárokat is előszeretettel foglalták bele edények falába az erdélyi ötvösök. T. M. J. (a-b:) CRAWFORD 1974, Nr. 337/3, 344/lb. - Vö. GLODARIU, IOAN: Dacián trade with the Hellenistic and Roman world. Oxford 1976; B. SEY-T. NÉMETH 1990 III-25. a: Fiktív sékel 16. század vége felé Ezüst, 21,85 g Az előlapon kehely, amely a mannát tartalmazza, körülötte „Izraeli sékel" felirat, újkori héber betűkkel. A hátlapon Áron vesszeje, amely kisarjadzott, körülötte „A Szent Jeruzsálem" felirat újkori héber betűkkel. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Eremtár, ltsz.: R.III.1515 III-25./a b: Fiktív sékel 17. század második fele Johann Buchheim (1624-1683) Ezüst, 14,27 g Az előlapon kehely, amely a mannát tartalmazza, körülötte „Izraeli sékel" felirat újkori héber betűkkel, a kehely talpa alatt I. B. mesterjegy. A hátlapon Áron vesszeje, amely kisarjadzott. Körülötte „A Szent Jeruzsálem" felirat újkori héber betűkkel. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Eremtár, ltsz.: R.III.1523 III-25./b A fiktív sékelek története a 15. század végére nyúlik vissza, amikor Görlitz jó üzleti érzékkel megáldott polgármestere, Georg Emmerich jeruzsálemi zarándoklatáról visszatérve elkészítette Görlitzben a Szent Sír másolatát, ahol aztán hamarosan elkezdték árusítani az idelátogató zarándokoknak ezeket az érmeket mint Júdás ezüstpénzeit. Ezeket a vert vagy öntött sékeleket készítették ezüstből, ólomból és cinből is egészen a 20. század elejéig különböző helyeken, mint Görlitz, Hamburg, Joachimstal, Prága, majd később New York. Nevüket az első önálló zsidó pénzek elnevezése után kapták, amelyeknek utánérzésével készültek. Az ilyen ábrázolást viselő eredeti sékelek az első Róma-ellenes zsidó felkelés idején (66-70) készültek, bár azok méretben kisebbek. Nagyjából ilyen méretű pénzeket - de már más ábrázolással - a Bar Kochba-lázadás idején (132-135) bocsátottak ki az izraeliek. Az eredetiek kora világosan jelzi, hogy Júdás Bibliából ismert ezüstpénzei nem lehettek sékelek, de ez sem a készítőket, sem a zarándokok naiv tömegeit nem zavarta. Fiktív sékelekről először 1552-ben hallunk Melanchthon III. György anhalti fejedelemhez írt levelében. Ábrázolása viszont már korábbról is ismert, Lucas van Leyden Jézust ábrázoló képéről, melyet az Uffiziben őriznek. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye is őriz egy poharat, amelybe három ilyen fiktív sékelt (az egyik éppen az itt látható möllni típus) vagy annak öntött másolatát foglalták bele. T. M. J. (a:) DORFMANN, BRUNO: Die Königskette der Möllner Schützengilde. Hamburger Beiträge zur Numismatik 9/10 (1955-1956) Taf. IV/ ULI; (b:) KISCH, BRUNO: Shekel medals and false shekels. História Judaica 3 (1941) 67-97, Pl. 7/C.l. - Vö. HILL, GEORG F.: The false shekels. The thirty pieces of silver. In: The medallic portraits of Christ. Oxford 1920, 78-116; BERGHAUS, PETER: ZU den Görlitzer Schekeln und ähnlichen erdichteten Münzen. Hamburger Beiträge zur Numismatik 12/13 (1958-1959) 199-203; B. SEY-T. NÉMETH 1990,15-18. III-26. Mátyás király törvénykönyve (1486) Mátyás király portréjával díszített kötésben Constitutiones incliti regni Hungáriáé (25. Jan. 1486) Leipzig, 1488, Moritz Brandis (C 1758, CIH 1074) Stilizált corvinakötés Mátyás király portréjával; kötötte Leszik Károly 1900 körül Papír, 4°, 66 levél; a bőrkötés mérete: 176 * 135 * 10 mm Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, jelz.: Inc. 353 Ez a Decretum Maius az első, nyomtatásban is megjelent magán- és büntetőjogi törvénykönyv. A törvény 1486. január 25-én született meg, de csak 1488. június 2-án jelent meg Lipcsében Moritz Brandis nyomdájában. A törvény csaknem egyötöde szó szerinti átvétel korábbi decretumokból. Az előszó szerint Mohorai Vidfy Ambrus, Nógrád vármegye alispánja rendezte sajtó alá. Bonfini híres történeti munkájában (Decades IV, 7) részletesen leírja a törvény megszületését, a személyeket és a körülményeket, sőt idéz is belőle, bár nem pontosan. Nem tudni, hogy milyen kötésben volt ez a könyv, mielőtt Leszik Károly bekötötte. Az első lap mindenesetre erősen szennyezett, a többi lap is nagyon sérült volt, mielőtt restaurálták, tehát nemigen védte megfelelő kötés. Az első lapon több, az elpiszkolódás és kopás miatt