Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - BODA ZSUZSANNA: Alamizsnás Szent János kultusza és annak emlékei Magyarországon
történetével, „olly szándékkal, hogy senki ne restellye, azt követni, kinek dicsíretiben gyönyörködik". Még egy célja volt, „bizonyos bútsúkkal ékesített lelki Atyafiságot, vagy Társoságot" alakítani Alamizsnás tiszteletére, hogy „annak esedezése által, mind én, mind egyebek, lelki pásztorságomra bízattak, az irgalmas Istentől mindenekben meg hallgattatni érdemesek legyünk". A könyv címlapképe, Gustav Adolph Müller (1694-1767) bécsi rézmetsző munkája az alamizsnát osztó pátriárkát ábrázolja. 71 Az ereklye 1732. október 28-i ünnepélyes átszállítása és oltárra helyezése 72 alkalmából loseph Kurtz és Franz Ambrosius Dietell nagyméretű rézmetszetes lapot készített az ereklyét kísérő, hosszan kígyózó körmenet alatt pozsonyi vedutával és Szent lános képével. 73 Utóbbinak kompozíciója teljesen megegyezik Müller metszetéével, de gyengébb kvalitású. A harmadik, ebbe a csoportba tartozó, a mellékfigurák tekintetében kevés eltérést mutató metszetet Zeller Sebestyén pozsonyi metsző készítette. 74 Talán szintén az átviteli ünnepséghez kapcsolódóan íródott az a Joannes, bone Pastor kezdetű himnuszének, amely az Officium Rakoczianumban jelent meg először 1732-ben, a Magyarország patrónusaihoz szóló imák fejezetében. 75 S. 1 o h an n c >s E lem o sy nar i v 3 0 \ *N 7. Zeller Sebestyén (működött 1740-1777): Alamizsnás Szent János Pozsony látképével, 18. század második negyede Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum 8. Nepomuki Szent János kanonokká fogadása és Alamizsnás Szent János, 18. század második harmada Budapest, Szilárdfy Zoltán gyűjteménye Esterházy Imre Alamizsnás-tisztelete különbözik Pázmányétól. Sokkal személyesebb. A testi-lelki közösség, azonosság kifejezője az a Joseph Kurtz által festett rejtett portré, amely az érseket a jótékony szent szerepében ábrázolja (V-28). A festmény, feltételezésem szerint, 1732-ben már készen lehetett, és nyomában készülhetett a fent már említett, azonos témájú és kompozíciójú három kis metszet a téma személyes aspektusát elhagyva, a veduta fölött Alamizsnást mint pozsonyi helyi szentet ábrázolva. Hasonlóképp a lokalitást hangsúlyozva tűnik fel még egyszer 1736-ban a pozsonyi dóm stallumszobrai között (V-29). Ebből az időszakból még két másik Alamizsnás-szentkép is ismeretes: az egyiken a Nepomuki Szent János kanonokká fogadásának jelenete fölött kartusban látható a püspöki ruhát viselő szent képe. A felirat és a háttér jelenete kapcsolja őt össze az alamizsnát osztó Nepomuki Szent Jánossal. 76 A másik metszet kalendárium szentképe a hátoldalán a szent életéből vett szövegrészlettel és közbenjárását kérő könyörgéssel. 77 A fentiekben vázlatosan tekintettük át Alamizsnás Szent János magyarországi kultuszának mozgatóit és a kultusz művészeti emlékeit. Az emlékek sora a későbbiekben bizonyosan bővíthető lesz.
