Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - BODA ZSUZSANNA: Alamizsnás Szent János kultusza és annak emlékei Magyarországon
nánd Bécsbe szállíttatta, ahol az értékesebb és különlegesebb, szebb darabokat a saját gyűjteménye számára kiválogatta, majd a többit beolvasztatta. 43 Ez a megállapodás a templomi kincsekre és az ereklyére nem vonatkozott, amelyek továbbra is a várban maradtak, majd a pozsonyi káptalannak adattak át megőrzésre I. Ferdinánd 1530. április 27-én kelt határozata alapján. 44 A káptalan a ládákat és az ereklyét a Szent Márton-dóm sekrestyéjében raktározta. 45 Amikor a Ferdinándot követő I. (német-római uralkodóként II.) Miksa erről tudomást szerzett, rögtön igényt tartott a kincsekre, és elküldte megbízottját a tárgyak lefoglalására. A káptalan ellenállt, míg végül a többszöri rendeleteknek és fenyegetéseknek engedelmeskedve 1569 novemberében átengedte a kincseket a királynak, így a budai várkápolnából még megmaradt négy láda is elvándorolt Bécsbe. 46 További sorsukról nem tudunk. Feltételezhető, hogy ekkor kivették az ereklyét a Budán készített ezüstkoporsójából, azt is Bécsbe szállították, s a többi fémtárggyal együtt beolvasztották. Az ereklyét magát továbbra is a dóm sekrestyéjében őrizték. 1580-ban a bal kéz egyik ujját Radéczy István egri és Melegh Boldizsár csanádi püspök jelenlétében átadták a bécsi jezsuitáknak. 47 A pozsonyi székesegyház 1626. évi egyházlátogatásakor Lósy Imre érseki helynök nehezményezi a káptalannál, hogy a szent ereklyének nincs méltó elhelyezése a sekrestyében, s felhívja figyelmüket, hogy erről gondoskodni kellene. A feladatot azonban Pázmány Péter esztergomi érsek maga vállalja: ezüstszarkofág, síremlék és öröklámpa állítását tervezi. Hmira Jánossal, a bécsi Pázmáneum rektorával való levelezésében a téma többször előkerül. Már 1630. májusában kelt, II. Ferdinándhoz írt levelében kéri utasítani a kamarát, hogy a körmöci bányákból 400 márka ezüstöt adjanak ki az ereklye számára ezüstkoporsó elkészítésére. 48 A munkával egy augsburgi származású pozsonyi ezüstművest bízott meg, aki 1631. februárjára, Pázmány megelégedésére el is készült művével. 49 Ez évben Hmirához írt leveleiből kiderül, hogy őt bízta meg a mauzóleum márványmunkáinak elkészíttetésével és felügyelésével, valamint az ezüst öröklámpát is Bécsben rendelte meg. A mauzóleumhoz fehér márványt egy Spital melletti bányából, vöröset Salzburgból hozatott. A bécsi szobrász két tervrajzot is küldött jóváhagyásra az érseknek, amelyek közül ő azt fogadta el, amelyiken az ereklye nagyobb magasságban foglalt helyet. 50 A továbbiakban részletesen intézkedett az aranyozott feliratokról, a mauzóleum vasrácsának aranyozásáról, valamint a síremlék elhelyezéséről. Pázmány szerette volna, ha a munka pünkösdre elkészül, de végül csak szeptemberi levelében olvashatjuk, hogy már a Pozsonyba szállítást sürgeti. 51 Leveleiből kiviláglik, hogy igen szívén viselte a síremlék mihamarabbi felállítását, folyamatosan a munkák sürgetésére biztatta Hmirát, egyre jobban romló egészsége miatt is aggódva. Az ereklyének a sekrestyéből a dóm szentélyének déli oldalába való ünnepélyes áthelyezésére végül 1632. január 22-23-án került sor. Január 22-re Pázmány meghívta a püspököket, káptalanokat és a magyar főurakat. 52 Az ereklyét a főoltárnál tették ki tiszteletre, s a pozsonyi kanonokok egész éjjel a dómban maradtak, énekeltek, imádkoztak. Másnap, január 23-án Pázmány érsek celebrálta az ünnepi nagymisét, majd körmenetet tartottak, végül a koporsót betették a szentély oldalában neki elkészített üregbe. A sírt aranyozott rácsos ajtó zárta le, 53 mellette feliratos márványtáblát helyeztek el. 54 Ezúttal ismét egy olyan művel van dolgunk, amelyet csak elképzelni áll módunkban, azt is csak nagy vonalakban - de bizonnyal elegáns megjelenésű fali építmény lehetett ez a vörös és fehér márványból faragott síremlék, mélyedésében a szentezüst szarkofágjával. Az 1633. május 23-án keltezett alapítólevelet tekintve úgy látszik, az ezüst öröklámpa nem készült el az átvitelre, s Pázmány csak egy év múltán tudta elhelyezni, egyúttal ezer forintnyi alapítványt tett, hogy a lámpa örökké égjen. 55 Azok számára, akik az ereklyét látogatták, az érsek VIII. Orbán pápához írt levelében teljes búcsút kért. 56 Pázmányt az Alamizsnás-ereklye elhelyezése kapcsán a barokk kor általános és intenzív ereklyekultusza mellett elsősorban a történelmi emlékezet, a történeti hagyomány tisztelete vezérelte. Tudta, hiszen a síremlék feliratát maga fogalmazta, hogy a test Mátyás király budai várkápolnájából származik, ismerte történetét, szerepét, s Pozsonyba való viharos menekítésének krónikáját. Tudta, hogy egy ilyen fontos „történelmi dokumentumot" nemcsak hogy nem illik, de nem is szabad a sekrestye oltára felett ládában tartani. A síremlék állításával tehát a szent mellett a nagy király emlékének is tisztelgett, és ezt a törekvését közzé is akarta tenni, amikor az átviteli ünnepségre az egyház képviselői mellett a magyar főurakat is meghívta. Ettől kezdve másokat is foglalkoztatott az ereklye. A 17. század második felében Ordódy Ferenc kanonok a Pázmány-féle sír köré egy Alamizsnás Szent Jánosnak szentelt kápolnát akart alapítani, de terve megvalósulatlan maradt. A dómban erre nem volt hely, a káptalan viszont nem engedte onnan kivinni a csontokat. 57 Mint a pestis ellen védő szentekét, az 1678-1679 és 1712-1713as pestisjárvány idején az ereklyét végigvitték a városon. Buda városa - a török veszély elmúltával - szerette volna Pozsonyból visszakapni Alamizsnás Szent János teljes ereklyéjét, amely hajdan az övé volt. Ezért a városi tanács XI. Kelemen pápához folyamodott engedélyért, de a pozsonyi káptalan ellenállt, és I. Ferdinánd király adományozására hivatkozva az ereklyét magának akarta megtartani. Végül III. Károly és a pápa rendelete Budának csak a szent jobb lábát juttatta vissza. 58 Az ereklye átvételére csak 1715. június 26-án került sor. E napon a prímás és a káptalan jelenlétében felnyitották a koporsót és a jobb lábról leválasztották a bokától lefelé eső részt. 59 Üvegszekrénybe, selyemszövetből készített párnára helyezték. A prímás az ereklyéről a hitelességét bizonyító okiratot is kiállította. 60 Július 7-én ünnepélyes körmenetben vitték az ereklyét a városháza kápolnájába. 61 Elhelyezése arra utal, hogy az ereklye a városi reprezentáció részévé vált.
