Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - BODA ZSUZSANNA: Alamizsnás Szent János kultusza és annak emlékei Magyarországon
súlyát is közli. 3 " Igen nehéz méretükre következtetni, mert nem tudjuk, hogy tömör ezüstből voltak-e, vagy famagra tették-e rá az ezüstlemezt. 31 Ezek a mára már elveszett, ezüst, illetve aranyozott ezüst szobrok voltak Alamizsnás első budai ábrázolásai. Az egyikről a leírás alapján tudjuk, hogy koldussal az oldalán ábrázolták. Ez a típus később a legtöbb szobron, illetve képen megjelenik. A negyedik szobrocskán Szent János oroszlános címerrel volt látható. A megmaradt tárgyak közül egyiken sem fordul elő ilyen. Nagyon érdekes volna pontosan ismernünk ezen emlékeket, mert ők voltak a példaadók, a típusteremtők a későbbiek számára. Bizonyára itt Budán, a kultusz indulásának helyén alakult ki az eddig Magyarországon ismeretlen, még soha nem ábrázolt szent imagója, ruházata, hajviselete, attribútumai. Az Alamizsnás-kultusz szétterjedésének emlékei a Felvidéken maradtak ránk nagyobb számban. 1503-ban - Michael Königsberger végrendelete szerint - neki szentelt kápolna működött a besztercebányai plébániatemplomban. 32 Ma is meglévő ábrázolásainak legtöbbjét a szepességi szárnyasoltárok képei és szobrai között találjuk, és egy-egy táblakép maradt még ránk Turóc és Sáros megyéből. 33 Ezeken az adakozó pátriárka egymagában vagy a lábánál kuporgó koldussal látható. Ez szokványos ábrázolása a jótékonykodó szenteknek, például Szent Erzsébetnek és Szent Mártonnak is. Szent Jánost rendszerint idős embernek ábrázolják, hosszú szakállt visel, szokásos öltözete a bíborosi díszviselet, a magna cappa (jóllehet ez őt nem illette meg), rendszerint felhúzott csuklyával és fején a bíborosi kalap. Attribútumai a pénzes zsákocska, T alakú pásztorbot és egy vagy több alamizsnáért nyúló szegény ember. Ilyen öltözéket keleti pátriárkák nem viseltek. A bíborosi ruha a széles karimás kalappal a nyugati egyház főpapi öltözékei közé tartozik, amelyet itt, magyarországi kultuszának kiindulóhelyén „ráadtak", vagy mert bizonytalanok voltak benne, hogy milyen ruhát is viselt valójában, s kerestek egy olyat, amelyről úgy gondolták, hogy megilleti a szentet mint pátriárkát, de lehet, hogy egy teljesen új, modern arculat kialakítására törekedtek. Valahogyan azonban mégis jelezni kellett a szent keleti voltát, így került kezébe a Tau alakú pásztorbot, amely keletiségére utal, s így egyfajta historizáló törekvést mutat. Vannak olyan ábrázolások, ahol ezt az utalást is teljesen elhagyták, Alamizsnás kezében a kettős keresztes pásztorbotot tartja, amely a nyugati főpapok szokásos rangjelzője. Az ikonográfiái típus kialakulására nem állt rendelkezésre túl sok idő. Alamizsnás legelső, 15. század végi ábrázolásait a szepeshelyi székesegyház Mária-halála 34 és Királyok imádása-oltárán 35 találjuk. Előbbin kiemelt helyen, a nemzeti szentek társaságában, a három magyar szent királlyal áll, miként a márkfalvai, 1517-ből származó Szent Anna-főoltár külső szárnyképén 36 is, ahol közvetlen párja a már kora középkortól népszerű jótékonykodó pannóniai szent, Márton. A magyarországi példák közül Szent János legendájának legrészletesebb 1. Alamizsnás Szent János képe a szepeshelyi székesegyház Mária halála-oltárán, 15. század vége 2. Alamizsnás Szent János szobra a lőcsei Szent Jakab-templom Szent Miklós (?)-oltárán, 1507
