Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - BODA ZSUZSANNA: Alamizsnás Szent János kultusza és annak emlékei Magyarországon

mit a szent kultuszának magyarországi vonatkozásairól, s az ereklye hollétéről. A következő Szent János-életrajz magyarul (valamint latinul, németül és szlovákul is) Pozsonyban jelent meg 1732-ben, Esterházy Imre esztergomi érsek adta ki, és előszót is írt hozzá.

7 Öt évre rá, 1737ben jelent meg Hevenesi Gábor magyar szentek életét tartalmazó könyvecskéje, mely csak a hátulsó felsorolásban említi meg pár szóval Alamizsnást, megjegyzi viszont, hogy az ereklye romlatlan, „incorruptum".

8 Buda és Pozsony mellett Velencében és Krakkóban is tisztelt szent volt. Velencében a neki szentelt templom főoltárképét Tiziano festette,

9 a S. Giovanni in Bragoratemplomban ereklyéjét is őrzik, s oltárképe mellett falkép örökíti meg az ereklye Velencébe vitelét.

10 Krakkóban a Szent Katalin-templomban állott szárnyasoltár Alamizsnás legendájának legteljesebb bemutatását nyújtja.

11 Az ereklye Magyarországra érkezéséről először egy követi tudósítás szól: 1489. november 17-én Beltramo Costabili ferrarai követ azt írja, hogy Alamizsnás Szent János testét, a török szultán ajándékát a király és a királyné jelenlétében, nagy ünnepélyességgel elhelyezték a budai vár kápolnájában.

12 Mint azt egy későbbi, 1502ből származó forrás megjegyzi, az ajándékozás egy Mátyás király és II. Bajazid szultán közötti békekötéshez kapcsolódott.

13 Mátyás és II. Bajazid 1483-ban öt évre kötött fegyverszünetet, amelyet 1488 szeptemberében újabb két évre megújítottak.

14 Az ereklyék tisztelete a keresztény egyházzal szinte egykorú. Az ereklyék összekapcsolják a múltat a jelennel, általuk a szent jelenvalóvá válik.

15 A középkorban különlegesen nagy becsben tartották a szentek ereklyéit. Altalános szokássá vált, hogy oltárra helyezték őket, ünnepeik, illetve más jelentős események, így hadjáratok kezdetekor, békekötés vagy eskütétel alkalmával előhozták és körbevitték őket. Keresztény uralkodók maguk is gyűjtöttek szent ereklyéket, ami kifejezetten része volt az udvari reprezentációnak.

16 Az ereklyék számára főképp nemesfémből díszes ereklyetartókat készítettek, és elhelyezésükről méltó módon gondoskodtak. „Az ereklyékre fordított különös gond nemcsak személyes vallási áhítatot jelez: birtoklásuk kétségtelenül a dinasztia hírnevének, szerencséjének záloga is."

17 Alamizsnás esetében diplomáciai ajándékozásról van szó. Hasonló módon, szintén diplomáciai úton kerültek Remete Szent Pál földi maradványai Budára 1381ben, mikor Nagy Lajos király a Velencei Köztársasággal való békekötéskor elkérte ereklyéjét Magyarország számára, amelyet a budai várkápolnában helyezett el, majd a budaszentlőrinci pálos kolostorba vittek.

18 Remete Szent Pálnak egészen a 18. századig ívelő kultusza kezdődött ekkor, először a király, majd a pálos rend támogatása révén. Nagy Lajos példája bizonyára ismert volt Mátyás számára. Mint említettük, eskütétel alkalmával is volt szerepük az ereklyéknek. Az oltár és ereklyék feletti eskütételek az adott szó szentségét és megmásíthatatlan voltát fejezik ki (például szövetség, békekötés vagy koronázás alkalmával). Mátyás király is a kápolnában, az Alamizsnás Szent János tumbája fölé kihelyezett oltáriszentségre, keresztre, evangéliumra és misekönyvre eskette meg a magyar főurakat, hogy halála után fiát, Corvin Jánost választják uralkodóul.

19 Az ereklye új elhelyezése egy új kultusz kiépítésére és új kultuszhely kialakítására adott alkalmat. A várkápolna tituláris szentje ezidáig kizárólag a Nagyboldogasszony volt, de az új ereklye idekerülése után már Alamizsnás Szent János kápolnájaként is említik.

20 Valószínűleg nem ez volt az egyetlen szent ereklye a várkápolnában, bár másról nem szólnak a források. Az alexandriai pátriárka holtteste azért volt különlegesen értékes, mert - úgy tartották - teljes volt és érintetlen, így a legfőképpen méltó elhelyezést kellett találni számára. De a pontos helyét egyik forrás sem említi. Gerevich László feltételezte, hogy 1489-ben az ereklye meghozatala alkalmából Mátyás nagyobb arányú, reneszánsz átépítést és díszítést végeztetett a kápolnában, mindenekelőtt sírhelyet csináltatott a pátriárkának.

21 Hogy a test miben érkezett, arról nem szól egyetlen forrás sem. De Jacobus Bongarsius 1585-ös útleírásában megemlíti, hogy Alamizsnás Szent János ezüstkoporsóban érkezett (a mohácsi csata utáni menekítéssel) Pozsonyba.

22 Balogh Jolán feltételezte, hogy ezt a koporsót Mátyás készíttethette.

23 Szerémi György kétszer tesz említést az ereklyetartóról, először az eskütétel kapcsán: „Super tumbam divi Ioannis Elimosinarii...", majd azt írja, hogy a mohácsi csatavesztés után „rapuimus Johannem elimozinarium cum urna sua, statim duximus ad navem et vexatus fuit in Posonio".

24 Bodó Ferenc magyar nyelvű végrendelete elmondja, hogy „az zent János teste ... oltáron vagyon Bodan az kápolnában az varban".

25 Ebből következtetett Gerevich László egy síremlék-oltárban való elhelyezésre.

26 A budai vár reneszánsz faragványai közül pedig azt a szeráfokkal díszített kazettás vörösmárvány reliefet gondolta a szarkofág-fülkét fedő mennyezetnek, amelyet Balogh Jolán Giovanni Dalmata valószínű műveként határozott meg.

27 Végh János a fenti források alapján és a kápolna, illetve a kazettás mennyezet méreteit ismerve elvetette ezt a feltételezést, és valószínűnek tartja, hogy díszes ereklyetartó készült, amely az oltáron, jól látható és megközelíthető helyen állt, ahonnan a menekítés során könnyű volt bármiféle bontás nélkül leemelni.

28 Mint azt a menekítés után készült leltárak is bizonyítják, Mátyás bőkezűsége folytán a budai várkápolna igen bővelkedett liturgikus tárgyakban, kelyhekben, misekönyvekben, kazulákban, és a kincsek között nemesfém szobrok is voltak. Egy 1530. május 19-20-án Pozsonyban összeírt leltár Szent Kristóf képmása mellett Alamizsnás Szent Jánosnak négy szobrát is említi: „item Imago S. Johannis Elemosinarij de argento, in nonullis locis deaurata, habens mendicum in latere. / item Alia Imago eiusdem S. Johannis ex argento totaliter deaurata. / item Tercia Imago eiusdem S. Johannis ex puro argento. / item Quarta Imago eiusdem S. Johannis, in certis locis deaurata, cum armis Leonum".

29 Egy három évvel korábban, 1527-ben felvett német nyelvű leltár a szobrok