Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - BODA ZSUZSANNA: Alamizsnás Szent János kultusza és annak emlékei Magyarországon

mit a szent kultuszának magyarországi vonatkozásairól, s az ereklye hollétéről. A következő Szent János-életrajz magyarul (valamint latinul, németül és szlovákul is) Po­zsonyban jelent meg 1732-ben, Esterházy Imre esztergo­mi érsek adta ki, és előszót is írt hozzá. 7 Öt évre rá, 1737­ben jelent meg Hevenesi Gábor magyar szentek életét tartalmazó könyvecskéje, mely csak a hátulsó felsorolás­ban említi meg pár szóval Alamizsnást, megjegyzi vi­szont, hogy az ereklye romlatlan, „incorruptum". 8 Buda és Pozsony mellett Velencében és Krakkóban is tisztelt szent volt. Velencében a neki szentelt templom főoltárképét Tiziano festette, 9 a S. Giovanni in Bragora­templomban ereklyéjét is őrzik, s oltárképe mellett fal­kép örökíti meg az ereklye Velencébe vitelét. 10 Krakkó­ban a Szent Katalin-templomban állott szárnyasoltár Alamizsnás legendájának legteljesebb bemutatását nyújt­ja. 11 Az ereklye Magyarországra érkezéséről először egy követi tudósítás szól: 1489. november 17-én Beltramo Costabili ferrarai követ azt írja, hogy Alamizsnás Szent János testét, a török szultán ajándékát a király és a ki­rályné jelenlétében, nagy ünnepélyességgel elhelyezték a budai vár kápolnájában. 12 Mint azt egy későbbi, 1502­ből származó forrás megjegyzi, az ajándékozás egy Má­tyás király és II. Bajazid szultán közötti békekötéshez kapcsolódott. 13 Mátyás és II. Bajazid 1483-ban öt évre kötött fegyverszünetet, amelyet 1488 szeptemberében újabb két évre megújítottak. 14 Az ereklyék tisztelete a keresztény egyházzal szinte egykorú. Az ereklyék összekapcsolják a múltat a jelen­nel, általuk a szent jelenvalóvá válik. 15 A középkorban különlegesen nagy becsben tartották a szentek ereklyé­it. Altalános szokássá vált, hogy oltárra helyezték őket, ünnepeik, illetve más jelentős események, így hadjára­tok kezdetekor, békekötés vagy eskütétel alkalmával elő­hozták és körbevitték őket. Keresztény uralkodók ma­guk is gyűjtöttek szent ereklyéket, ami kifejezetten ré­sze volt az udvari reprezentációnak. 16 Az ereklyék szá­mára főképp nemesfémből díszes ereklyetartókat készí­tettek, és elhelyezésükről méltó módon gondoskodtak. „Az ereklyékre fordított különös gond nemcsak szemé­lyes vallási áhítatot jelez: birtoklásuk kétségtelenül a di­nasztia hírnevének, szerencséjének záloga is." 17 Alamizsnás esetében diplomáciai ajándékozásról van szó. Hasonló módon, szintén diplomáciai úton kerül­tek Remete Szent Pál földi maradványai Budára 1381­ben, mikor Nagy Lajos király a Velencei Köztársasággal való békekötéskor elkérte ereklyéjét Magyarország szá­mára, amelyet a budai várkápolnában helyezett el, majd a budaszentlőrinci pálos kolostorba vittek. 18 Remete Szent Pálnak egészen a 18. századig ívelő kultusza kez­dődött ekkor, először a király, majd a pálos rend támo­gatása révén. Nagy Lajos példája bizonyára ismert volt Mátyás számára. Mint említettük, eskütétel alkalmával is volt szerepük az ereklyéknek. Az oltár és ereklyék feletti eskütételek az adott szó szentségét és megmásíthatatlan voltát feje­zik ki (például szövetség, békekötés vagy koronázás al­kalmával). Mátyás király is a kápolnában, az Alamizs­nás Szent János tumbája fölé kihelyezett oltáriszentség­re, keresztre, evangéliumra és misekönyvre eskette meg a magyar főurakat, hogy halála után fiát, Corvin Jánost választják uralkodóul. 19 Az ereklye új elhelyezése egy új kultusz kiépítésére és új kultuszhely kialakítására adott alkalmat. A várká­polna tituláris szentje ezidáig kizárólag a Nagyboldog­asszony volt, de az új ereklye idekerülése után már Ala­mizsnás Szent János kápolnájaként is említik. 20 Valószí­nűleg nem ez volt az egyetlen szent ereklye a várkápol­nában, bár másról nem szólnak a források. Az alexand­riai pátriárka holtteste azért volt különlegesen értékes, mert - úgy tartották - teljes volt és érintetlen, így a leg­főképpen méltó elhelyezést kellett találni számára. De a pontos helyét egyik forrás sem említi. Gerevich László feltételezte, hogy 1489-ben az ereklye meghozatala al­kalmából Mátyás nagyobb arányú, reneszánsz átépítést és díszítést végeztetett a kápolnában, mindenekelőtt sír­helyet csináltatott a pátriárkának. 21 Hogy a test miben érkezett, arról nem szól egyetlen forrás sem. De Jacobus Bongarsius 1585-ös útleírásában megemlíti, hogy Ala­mizsnás Szent János ezüstkoporsóban érkezett (a mo­hácsi csata utáni menekítéssel) Pozsonyba. 22 Balogh Jo­lán feltételezte, hogy ezt a koporsót Mátyás készíttethet­te. 23 Szerémi György kétszer tesz említést az ereklyetar­tóról, először az eskütétel kapcsán: „Super tumbam divi Ioannis Elimosinarii...", majd azt írja, hogy a mohácsi csatavesztés után „rapuimus Johannem elimozinarium cum urna sua, statim duximus ad navem et vexatus fuit in Posonio". 24 Bodó Ferenc magyar nyelvű végrendele­te elmondja, hogy „az zent János teste ... oltáron vagyon Bodan az kápolnában az varban". 25 Ebből következte­tett Gerevich László egy síremlék-oltárban való elhelye­zésre. 26 A budai vár reneszánsz faragványai közül pe­dig azt a szeráfokkal díszített kazettás vörösmárvány re­liefet gondolta a szarkofág-fülkét fedő mennyezetnek, amelyet Balogh Jolán Giovanni Dalmata valószínű mű­veként határozott meg. 27 Végh János a fenti források alapján és a kápolna, illetve a kazettás mennyezet mé­reteit ismerve elvetette ezt a feltételezést, és valószínű­nek tartja, hogy díszes ereklyetartó készült, amely az ol­táron, jól látható és megközelíthető helyen állt, ahonnan a menekítés során könnyű volt bármiféle bontás nélkül leemelni. 28 Mint azt a menekítés után készült leltárak is bizonyít­ják, Mátyás bőkezűsége folytán a budai várkápolna igen bővelkedett liturgikus tárgyakban, kelyhekben, mise­könyvekben, kazulákban, és a kincsek között nemesfém szobrok is voltak. Egy 1530. május 19-20-án Pozsony­ban összeírt leltár Szent Kristóf képmása mellett Ala­mizsnás Szent Jánosnak négy szobrát is említi: „item Imago S. Johannis Elemosinarij de argento, in nonullis locis deaurata, habens mendicum in latere. / item Alia Imago eiusdem S. Johannis ex argento totaliter deaurata. / item Tercia Imago eiusdem S. Johannis ex puro argento. / item Quarta Imago eiusdem S. Johannis, in certis locis deaurata, cum armis Leonum". 29 Egy három évvel ko­rábban, 1527-ben felvett német nyelvű leltár a szobrok

Next

/
Thumbnails
Contents