Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - ENDRŐDI GÁBOR: Szent István I. Miksa császár síremlékén

látható. Késő középkori képek viselettörténeti dokumentumok­ként való felhasználásának kritikájához általában vö. VAVRA, ELISABETH: Kritische Bemerkungen zur Kostümliteratur. In: Termi­nologie und Typologie 1988, 24. sk; WILCKENS, LEONIE VON: Termi­nologie und Typologie spätmittelalterlicher Kleidung. Hinweise und Erläuterungen. Uo., 56; MAROSI 1995, 57-66. 50 Az „A" kódexről azt is sikerült kimutatni, hogy ezt használta a fametszetek készítésének felügyelője a már elkészült és még elkészítendő darabok nyomon követésére (LASCHITZER 1886­1887, II, 154). Utóbb Andrea Scheichl érvelt meggyőzően amel­lett, hogy a kötet rajzai Augsburgban (ugyanabban a városban, ahol a metszés is zajlott), Burgkmair környezetében készültek: SCHEICHL 1992, 40. sk; vö. Innsbruck 1996,185. sk, Kat.-Nr. 48. 51 OBERHAMMER 1935, 539; vö. Innsbruck 1996,188, Kat.-Nr. 49. 52 LASCHITZER 1886-1887,171. 33 LASCHITZER 1886-1887,172. kevéssé meggyőző módon Johannes Stabiust vagy Melchior Pfinzinget sejti ezen a poszton, ugyan­is róluk tudott, hogy tanácskoztak Mennellel a szentek ügyé­ben. Egyszerűbb és kézenfekvőbb Josef Bellot érve (BELLOT 1967, 186), aki a lapok készítésének helyére hivatkozik, illetve arra, hogy Augsburgban Miksa vállalkozásait kivétel nélkül Peutinger tartotta a kezében. Pusztán az, hogy Peutinger való­ban foglalkozott a szentek sorozatával, igazolható is: hagyaté­kából fennmaradt egy kézirat (München, Bayerische Staats­bibliothek, Clm. 4012, fasc. d sq.) a következő címmel: Memoria Beatorum et eorum qui in Divos relati sunt ex maioribus et pro­genitoribus Imp. Cues. Maximiliani Augusti, kalendario Romano co­niuncta (LOTTER, JOANNES GEORGIUS-VEITH, FRANCISCUS ANTONIUS: História vitae atque meritorum Conradi Peutingeri. Augustae Vindelicorum 1783, 99; Catalogus codicum manu scriptorum Bib­liothecae Regiae Monacensis, III/2. Codices latinos continens. Editio altera. Monachii 1894,158). s4 Gilg Sesselschreibertől, a nagy szobrok tervezésének és kivi­telezésének első vezető mesterétől, 1509-ből származik az a le­vél (JKSAK 2 [1884] XLIII, Reg. 937), mely szerint egy évvel korábban Augsburgban Miksa, Peutinger és Sesselschreiber között tanácskozás zajlott le, melyen a császár a két utóbbi ál­tal benyújtott terveket átnézve és „selbs corrigirt" döntött Sesselschreiber javára. Ugyanő 1517-ben III. Frigyesről egy raj­zot bocsátott a Sesselschreiber-műhely - mely már két évvel korábban kiöntötte Frigyes alakját - rendelkezésére, hogy a szobrot a szerint öntsék ki (újra): JKSAK 2 (1884) Reg. 1263; OBERHAMMER 1935, 95. Vö. még PRIMISSER i. m. (13. j.), 66: „Des kunigs Schwester vnd all ander Pildung mustern zw dem Grab". 55 Miksa vállalkozásait a képi emlékek történeti értékesítésének konjunktúrája is kísérte. A Fürstliche Chronik elő- és zárszavai­ban Mennél ilyen irányú tevékenységét a kritikai történetírás egvéb rekvizitumaival egy lélegzetvétellel sorolta fel: LA­SCHITZER 1886-1887,1, 81; vö. pl. ÖNB, Cod. 3077, foil. 494 v sq.: „Dann nit allain das so ich vß den buechern Sonder auch was ich von den buochstaben vnnd figuren der alt vnnd newer gaistlich vnnd weltlichen stifften vnd schriffte[n] als vo[n] den sarchen in der kirchen, kirchmauren, grabstainen, auch seel­buecher, vnnd stifftbuecher, Deßgleichefn] von den altten porten, vnnd thurnen, auch altten brieffen, vnd sigeln vnd andern anzaigungen genomen hier inn gesetzt hab" (kiemelés tőlem). Ikonográfiái érdeklődés is befolyásolta továbbá azok­nak az antik leleteknek (köveknek és érmeknek) a sorsát, me­lyek főként Stájerországban, Karintiában és Krajnában kerül­tek napfényre, és melyeket Miksa gondosan összegyűjtött, Gedenkbudijaiban tartott számon, és olykor translatiójuk kül­sőségeiről is gondoskodott. Különösen érdekes Petrus Bononius levele Miksának egy bronzfigura felfedezéséről a karintiai St. Veit közelében: [ZAPF, GEORG WILHELM:] Merk­würdigkeiten der Zapfischen Bibliothek. Augsburg 1787, 296-298. További példák: JOACHIMSEN 1910, 196, 286. sk/2; PRIMISSER, ALOYS: Über des Kaisers Maximilian I. Gedenkbücher, in der k. k. Ambraser Sammlung. Taschenbuch für die vaterländische Geschichte 4 (1823) 170; PRIMISSER i. m. (13. j.), 51, 56. sk, 61. Miksa és Johannes Fuchsmagen carnuntumi tevékenységéről később Wolfgang Lazius számolt be: UIBLEIN i. m. (18. j.), 106. A középkor emlékei is részesülhettek hasonló figyelemben: JKSAK 1 (1883) L, Reg. 286; LASCHITZER 1888, 7. A jelenségről általánosabban és tömören ld. még CHAPEAUROUGE, DONÁT DE: Zum Historismus des frühen 16. Jahrhunderts. Osterreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 19 (1965) 15-25; FALK, TILMAN: Hans Burgkmair und einige Aspekte „deutscher Renaissan­ce". Kunstchronik 21 (1968) 411-412. A Sesselschreiber műhelyéről 1534-ben felvett leltár szerint ott néhány, táblára festett porté is megtalálható volt: JKSAK 2 (1884) CXLVII, Reg. 1957; OBERHAMMER 1935, 137. A síremlék számos figurája vagy beleilleszkedik az egyes szereplők port­réhagyományába, vagy konkrét előképpel is rendelkezik. Leg­érdekesebb közülük Habsburg Rudolf és IV. Frigyes herceg példája. Előbbinek speyeri síremlékét Hans Knoderer 1508-ban Miksa megbízásából festette le (vö. JKSAK 2 [1884] XXXVII, Reg. 905); az ábrázolás ma is megvan (Wien, Kunsthistorisches Museum, Sammlung für Plastik und Kunstgewerbe, Inv. Nr. P9; vö. Innsbruck 1969, 163, Kat.-Nr. 601, Abb. 134), a hajvise­let és a mimika kétségtelenül befolyásolta a bronzszobrot (OBERHAMMER 1935, 273, 276). Üreserszényű Frigyesnek ÖNB, Cod. 8329-ben (fol. 6 r ) látható, a szobron némileg módosítva megvalósult vonásai valószínűleg nem függetlenek attól a ­Miksa síremlékének feldolgozói által figyelemre még nem mél­tatott - rajztól (Wien, Graphische Sammlung Albertina, Inv. Nr. 25957; vö. TIETZE, HANS-TIETZE-CONRAT, ERIKA-BENESCH, OTTO­GARZAROLLI-THURNLACKH, KARL: Die Zeichnungen der deutschen Schulen bis zum Beginn des Klassizismus. Wien 1933 [Beschreiben­der Katalog der Handzeichnungen in der Graphischen Sammlung Albertina, 4-5], 45, Nr. 357), mely a herceg aligha­nem egykorú, vélhetően donátorábrázolását másolja. A port­réikonográfia kiemelkedő szerepének előzményei Ausztriában már a 15. század közepén kitapinthatók (IV. Rudolf ma is meg­levő képmását [Wien, Dom- und Diözesanmuseum, Prot.-Nr. L-ll] már Thomas Ebendorfer fiziognómiai tanulmányoknak vetette alá Ausztria krónikájában: EBENDORFER, THOMAS: Chronica Austriae. Hrsg. v. LHOTSKY, AI.PHONS. Berlin-Zürich 1967 [Monumenta Germaniae Historica, Scriptores Rerum Germa­nicarum, Nova Series, 13], 289:17-21), Miksa idejében pedig egészen pazar eredményekre vezetett a mintegy a császár iko­nográfiái tanácsadójának is tekinthető Konrád Peutinger révén. Vö. HALM 1962, 89-91; Hans Burgkmair. Das graphische Werk. (19. 5. - 29. 7. 1973, Städtische Kunstsammlungen Augsburg; 10. 8. - 14. 10. 1973, Staatsgalerie Stuttgart) Bearb. v. FALK, TILMAN­BIEDERMANN, ROLF-GEISSLER, HEINRICH. Stuttgart 1973, Kat.-Nr. 67. A régi viseletek iránti érdeklődés megélénkülésének is vannak írásos emlékei. Aventinus Bajor krónikájában Nagy Károly öl­tözködéséről Einhard életrajzának megfelelő passzusát (Ein­hardi vita Karolt Magni, cap. 23; RAU é. n., 1,194:12-26) kibővít­ve, anekdotikus részletekkel színezve értekezik hosszasan (Bayerische Chronik, Buch IV, cap. 40; Johannes Turmair's genannt Aventinus Bayerische Chronik. Hrsg. v. LEXER, MATTHIAS. München 1884-1886 [Johannes Turmair's genannt Aventinus sämmtliche Werke, 4-5], U/1, 152:11-154:20; vö. PRIEUR-BUHLAN 1988, 250. sk). Szerinte Károly „nach der teutschen art, so dieselbigen zeit im brauch war" öltözködött, azt pedig úgy kell elképzelni „wie man in alten bilden noch sieht und voraus zu Maurkirchen, da herzog Hainrich der erst und sein velthaubtman, graf Rath, stend, von gips geprent; kaiser Maximilian, hochlöblicher gedächtnus, hats von seltsam wegen abmalen lassen". (A mauerkircheni - 1865-ben elpusztult, meglehetősen homályos történetű - szobrokhoz vö. ZIBERMAYR, IGNAZ: Die Gründung des oberösterreichischen Musealvereines im Bilde der Geschichte des landeskundlichen Sammelwesens. Jahrbuch des Oberösterreichi­schen Musealvereins 85 [1933], 140. sk; MARTIN, FRANZ: Die Kunstdenkmäler des politischen Bezirkes Braunau. Wien 1947 [Österreichische Kunsttopographie, 30], 249.) Az itt leírthoz hasonló esetről értesít Jörg Kölderer egy 1507-ből származó feljegyzése: „Mer sol ich kn. mt. alten harnasch abmalen" (JKSAK 2 [1884] XXVIII, Reg. 831). Kölderer egykorú kollégái­nak viselettörténeti érdeklődését igazolandó, ezúttal csak egy emlék említtessék: Hans Burgkmair valószínűleg a 15. század második negyedéből származó, de pontosabban nem megha­tározható előkép alapján készült lapja az Olajfák hegyének és Pilátus kézmosásának ábrázolásával (19. kép; Würzburg, Universitätsbibliothek, Delin 7/1 sq; vö. SCHILLING, EDMUND: ZU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents