Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - POSZLER GYÖRGYI: AZ Árpád-házi szent királyok a magyar középkor századaiban

3. Mátyás király felségpecsétje, 1464 Budapest, Magyar Országos Levéltár A szepeshelyi főoltár két szárnyképe között további kapcsolatot teremt az egyes személyeknek a képszerkesztés eszközeivel is alátámasztott párhuzama: a toulouse-i ferences püspök a szent életű herceg megfelelője, Szent Lajos és László a hazájukat felvirágoztató jeles uralkodók, az oltár közepéhez legközelebb álló, bölcs, idős országalapítóval pedig Hunyadi Mátyás egyenrangú félként néz szembe. A „Zápolyák, a szepesi püspök és a káptalan székhelyén udvari levegőt érezünk" - írja a szepeshelyi és csütörtökhelyi kápolnák építését és a Szapolyai-síremlékeket idézve Horváth Henrik,

93 felvetve azt a történelmi adatokkal mindmáig nem igazolt elképzelést, miszerint a főoltár belső képeinek ikonográfiái programja valamilyen határozott megrendelői igényt követett.

94 Ugyanerről tanúskodik a szent királyok szepeshelyi ábrázolásának gyakorisága is az 1470-es években. A Nyitra megyei Vitfalva (Vitkovce, ma Szlovákia) 1490 körül festett kis szárnyasoltárának meglehetősen rossz állapotban megmaradt, közepes kvalitású, két, kétoldalán festett szárnyképe sajátos, az emlékek egy további csoportja felé mutató ikonográfiájával emelkedik ki a késő gótikus emlékanyagból.

95 Az oltárszárnyak külső oldalán Szent Sebestyén és a fiatal, szinte nőies, kardot és liliomot tartó Szent Imre áll, míg a belső oldalakon Szent István és László jelenik meg. A képeknek az oltár közepe felé eső, felső sarkában a felhők között lebegő Madonna félalakja látható. Mária és Szent István - aki ebben az értelemben nem egyszerűen mint magyar szent, hanem az ország védőszentjeként szerepel - összekapcsolása már a 11. század, István Nagy legendája óta létező irodalmi téma, mely a későbbiekben Szent Lászlóval - mint az ország Szent Istvánnal egyenrangú, sőt nála népszerűbb védőszentjével - és a „Sancti Hungáriáé reges" csoportjával is összekapcsolódott. E téma csak a késő középkorban nyer aktualitást, ekkor alakul ki képzőművészeti ikonográfiája. A Patrona Hungáriáé képi ábrázolásainak sorozatos megjelenése Mátyás király uralkodásának idejére tehető. A király 1468. évi pénzreformja nyomán dénárjaira és garasaira Szent László álló alakos ábrázolását felváltó, „Patrona Hungáriáé" köriratú, trónoló Madonna-képet veretett: 1482-ig kendőbe burkolt, ún. fátyolos Istenanyát, ezt követően megkoronázott, az ég királynőjeként megjelenő Madonnát.

9

'

1 A Patrona Hungáriáé kialakuló kultuszának hátterében egyfelől a Hunyadiak Mária iránti kiemelkedő tisztelete állhatott. A Madonna képével díszíttette Mátyás király hadi zászlóit, moldvai hadjáratának diadaljelvényeit pedig - éppen úgy, mint Hunyadi János az 1444. évi, ún. hosszú hadjárat után - a Boldogasszonynak felajánlva, a budavári templomban helyezte el. Külföldi követjelentések is megemlékeznek arról, hogy Mátyás udvarában a Mária-ünnepeket mindig nagy pompával tartották meg.

97 Másfelől a Mária oltalmában álló Magyarországról alkotott elképzelésnek a történelmi események is feltétlen aktualitást kölcsönöztek. Éppen 1468-ban indította meg hadjáratát Mátyás a cseh eretnekek ellen. A háborúban a király a pápa híveként - hiszen Podjebrád György cseh királlyal szemben ő kapott felhatalmazást II. Pál pápától az eretnekség elleni fellépésre - és a keresztény hit védelmezőjeként szerepelt. Ennek hangsúlyozására tetette hadijelvényeire és pénzeire Magyarország Nagyasszonyának képét, aki a Magyar Királyságot egyszerre oltalmazhatta a pogány törökök és az eretnek csehek ellenében.

98 A megkoronázott, trónoló Madonnát mutató éremkép II. Ulászló aranyforintjain is tovább élt. A legtöbb esetben azonban a pénzek előoldalára került - az ország címere helyett -, míg a hátoldalon ismét a király számára oly fontos Szent László képével kapcsolódott össze.

99 A Jagelló-dinasztiából származó uralkodó ugyanis a magyar nemesség megnyerését is remélve, a magyarországi szentkultuszt - különösen a saját patrónusaként tisztelt Lászlóét - uralkodói propagandája részévé tette, és tekintélyét növelni szándékozva a szent ábrázolásait saját megrendeléseivel is gyarapítani igyekezett. Az 1499ben reprezentációs, elsősorban ajándékozási céllal készíttetett tallérveretek hátoldalán Szent László lovas ábrázolása jelenik meg, míg a pénz előoldalára visszakerült az ország címere. II. Ulászló pénzeinek ikonográfiái jelentése tovább bővült e pénz későbbi változatain, az 1500-tól, illetve 1504-től vert aranyforintokon, ahol a lovas királyábrázolás a „Sanctus Ladislaus rex Ungariae" köriratba illesztett, holdsarlós, Immaculataként értelmezett Madonna félalakos képével immár egy kompozícióba kapcsolódott össze.

100 Ugyanez az ábrázolási típus jelenik meg egy, a Mátyás halálát követő trónutódlási vitákban II. Ulászlót támogató főúr megrendelésére készített könyv fametszetes nyitóképén is. Paulus Crosnensis Ruthenus „Panegy-