Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek

11-11. Szent László legendájának falképsorozata a gelencei templomban Másolatok 1882. július 4. Huszka József (1854-1934) Tempera, papír; 210 * 580 mm, 210 x 515 mm, 205 x 580 mm A falképeket a 19. század elején lemeszelték. Feltárásukra a MOB megbízásából 1882-ben került sor Huszka József irányításával. A falképekről a helyszínen Huszka József készített három akvarellmásolatot Budapest, Néprajzi Múzeum, Adattár, ltsz.: R.10.254; R.10.255; R.10.256 A háromszéki Gelence falu templomának Szent Lászlófreskói a 14. század elejére datálhatóak. A falképeket először Huszka József írta le 1885-ben. Teljes sorozat. Az esemény a királyi audienciával indul. Ezt követi a kivonulás, majd a csata jelenete, ahol László lenyakaz egy kun harcost. Nyomában az ellenség vezérével történt harca következik. A hátrafelé nyilazó, barna lovon ülő kun az elrabolt leányt vonszolva nyilak hadával próbálja távol tartani a fehér lovon harcoló herceget. Ezt követi lovaik küzdelme, majd párviadaluk. A leány aktív harcosa az ütközeüiek: elvágja a kun horgasinát, majd óriási méretű szablyával lefejezi. K. T. MOL, Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium Levéltára, 1882. V. 6., 41.672 számú irat; 1883. V. 6., 10. 39.931 számú irat (MTA MKI, Levéltári Gyűjtemény); LÁSZLÓ 1993, 63-68; TÓTH MELINDA: Falfestészet az Árpád-korban, Kutatási helyzetkép. AH 23 (1995) 147; MAROSI 1995, 61. 11-12. Szent László legendájának falképsorozata a karaszkói templomban Másolat 1902 Gróh István (1867-1936) Tempera, papír; 570 * 977 mm A falképeket a 17. században lemeszelték. 1901-ben Huszka József tárta föl a Szent László-ciklust, amelyet 1906-ban Gróh István restaurált. A falképekről a MOB megbízásából Gróh István készített másolatokat a kibontást követően. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Tervtár, ltsz.: 307 (MOB 206) Teljes sorozat. Folyamatos eseménysor kék háttér előtt. A ciklus a hagyományos várjelenettel kezdődik, ahonnan egy fedetlen hajú, buzogányos lovas ifjú indul ki. Kiléte talányos. Talán a donátor személye rejtőzik benne. Előtte Szent László küzd fehér lovon lándzsával a hátrafelé nyilazó kunokkal. Mellette három fegyverhordozója ül lovon hagyományos attribútumait hordozva, bárdot, kettős keresztes zászlót, buzogányt. Szent László feje fölött sugaras glorióla látható. Viselete teljes páncélzat. Felsőtestén combközépig érő hosszú ujjas sodronying, fölötte bőrzeke látható. Mellvasa ezüstözött lemezpáncél, rozetta alakú váll- és könyökvédőkkel. Derékvonala alatt széles, rozsdabarna öv. Lábán sodronyharisnya és lemezvért. Páncéltípusa azonos a diadalív Szent Mihály-freskójának ruházatával. K. T. LÁSZLÓ 1993, 145-150.