Az Ernst-Múzeum kiállításai 1940-1946

Jelenkori francia festőművészek

színek és vonalak zűrzavarát nem korlátozta semmiféle teremtő szándék vagy irányítás. A festészet ilynemű, surrealista felfogását könnyűszerrel fellelhetjük a kiállítás két képében, a „Minotaurus sziiletésé"ben és a „Sebzett fürdőző nő"-ben, amelyek e mozgalom"" egyik legjelentősebb egyéniségének, André Masson-nak művei. Róla írta Paul Eduárd, a költő, hogy ,,leemelte az átok súlyát arról a bizonyos látomásról, amelyet az első ember formálhatna a világról". Courmes viszont és Lucien Coutaud, mindkettő a maga külön, sajátos egyéniségével, mintha csak azt a varázslatos realizmust magyarázná, amelyre oly éles fényt vet Lautréamont híres mondása: „oly szép. mint a boncolóasztalon egy varrógép s egy esernyő váratlan találkozása" — s amelynek Salvator Dali volt a legpontosabb s legteljesebb közvetítője. Korunk esztétikájában mély nyomot hagyott a surrealizmus: részben azzal, hogy ráterelte a művészek figyelmét az ember lényeges problémájára, arra a sajátos problémára, amelyet a renaissance óta a filozófia hódított el a festészet rovására, részben azzal, hogy legvégső, romboló végletéig vitte az ész tagadó szükségletét, az értelem felszabadult démonát. S forradalma, mint minden forradalom, legalább azzal az előnnyel járt. hogy oly helyzetet teremtett, ahonnan a művészetnek, ha tovább is élni akart, más, még nyitva maradó utakra kellett rátérnie, miután e kísérletből levonta a szükséges következtetést. Azt a festőnemzedéket, amellyel most foglalkozunk, legjobban s legáltalánosabban a valósághoz s az emberihez való visszatérés jellemzi, ellentétben azzal a határozott elvontsággal, amely 1908-tól kezdve mintegy tizenöt évig uralkodott, vagyis attól az időtől fogva, amikor Braque és Picasso kubista-ízű stílusa már egész teljességében megjelenik. Mingyárt azt is hozzátehetjük, hogy ez a valósághoz való visszatérés már a kubista-korszaknak javaidejében kezdődik, az 1914-es világháború előtt. Már a kubisták között is La Fresnaye, Lhote s Maria Blanchard igen korán belátták annak a szükségességét, hogy olyan tág ábrázolásbeli tartalmat adjanak a kubizmusnak, mint aminőt például az im19