Az Ernst-Múzeum kiállításai 1940-1946

Márffy Ödön

ben, melyben álomalakok tünedeznek föl, szigorú rendbe fogva, hogy a sikszerüség éreztetésével glédába álljanak. A modern építészek figyelmét szeretnők reá különöskép felhívni. Másik kiállítónk, Csáky József, ha Budapesten élne, ő is bizonyára itt mutatta volna be fejlődésének egyes korszakait. De Párizsból nagy az ut Pestig. Most, mikor először mutatkozik be idehaza, hiányát érezzük éppen régebbi kísérletei, viaskodásai emlékeinek Csak igy lehetne igazi, mai énjét megösmerni. De az ő karakán természete Pest számára csak a révbeérkezés, a stiluskeresés már kitisztult eredményeit tartogatta. A Sálon d'Automne, az Independants termeiben folyt le ennenmagával folytatott csatározása, az első, szinte azt mondhatnók, anorganikus építészeti tagokra emlékeztető kőfaragásaitól a mai, mindjobban leegyszerűsített, de azért már organikus alakkezeléshez való eljutásáig. Párizs nagy érdeklődéssel figyelte Csáky fejlődését. A jövő esztendei párizsi kiállításra elhalmozták munkával, mivel Csáky ebben az ő megtisztult formafelfogásában odakünn is a legérdekesebb modern szobrászok közé küzdötte fel magát. A Magyar Művészetben (V. évf. 427. 1.) már évekkel ezelőtt egy neves francia kritikus (Maurice Raynal) felhívta Csákyra a magyar közönség figyelmét. Bor Pál egész füzetet adott ki róla. Waldemar George francia nyelven könyvet irt róla. Csáky az utolsó hat év alatt tökéletes átalakuláson ment át. Annakelőtte Csáky — főleg a francia, román és a korai egyiptomi művészet hatása alatt — az anyag, a kő, a bronz éreztetésére törekedett, küzködve a szellemmel, mely le tudja győzni az anyagot. Mostani kiállításának 21 darabja a szellem győzelmét példázza, noha az anyagszerüség nyomait éppenséggel nem akarja eltüntetni. Az organikus formaképzés éppen ezért súlyos küzdelmekbe bonyolítja. A szobrász, aki maga munkálja meg anyagát, kell hogy számoljon az anyaggal, szemben a mintázó művésszel, aki a lágy agyagba dolgozva, a mechanikus felnagyításra, a mesterlegények kifaragására bizza a végleges megoldást. Csáky tehát örökös harcban áll az anyagával, a kővel és márvánnyal, s sikere akkor teljes, ha veleszületett elegancia-érzésével legyűri az akadályokat. 4