Az Ernst-Múzeum kiállításai 1940-1946

A Nemzeti Sportbizottság és a Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének képzőművészeti kiállítása

A plainairt és az impresszionizmust felváltó expreszszionizmus, majd a belőle sarjadt legújabb irányok már lényeges változást hoztak. Az emberi alak kezdi visszahódítani szerepét és a tájképfestés némi teret veszít. Közben a sport diadalmasan tolul a magyar életbe és hatalmas méreteket ölt úgy, hogy életünknek fontos tényezőjévé válik. Ezért művészeink is kezdik észrevenni. Példa erre Vaszary János, aki nagy művészeink közül elsőnek foglalkozik vele. A fiatalabb nemzedék pedig már számos motívumot talál a sport lendületes mozgásjelenségeiben, életének színtarkaságában. Szobrászaink is mindinkább tudomást szereznek arról, hogy a sportoló test milyen hálás témát ad. De a művészeti élet nemcsak a festők és szobrászok tevékenységéből áll, hanem a közönség is alkotó része annak. A magyar társadalmat mind jobban áthatja a sportok iránt való érdeklődés, úgy, hogy örömmel fogadja az új témakört. Ez a hatás eddig erősebben nyilvánult meg a plasztika terén, kevésbbé a festészetben. Részben talán azért is, mert egyesületeink a megúnt és sablonossá vált serlegek, kupák helyett a versenyzők díjazására érmeket, plaketteket adnak, vagy néha azokat teljesen kiszorítva, a sportoló testből merített, képalakításokkal jutalmazzák a győzőket. Ma még mindig csak kezdetén vagyunk annak, hogy a sport mint téma számottevő szerephez jusson képzőművészetünkben. Szolgáljon ez a kiállítás biztatásul ebben az irányban. Az eddig elért eredmények alapján képzőművészetünk bízvást elevenebben belékapcsolódhat a sport jelenségeinek képpé alakításába. És a Balaton? Csodaszép tavunk szerepét művészetünkben nem kell féltenünk. Kezdetben romantikus-heroikus nagyságát, később opálos színjátékait, végül csillogó víztükrének sziporkázását ajándékozta művészeinknek. Szépségeinek kimeríthetetlen sokasága nyilván gazdagon meg fogja őket ihletni a jövőben is. Dr. BALOGH ISTVÁN