Az Ernst-Múzeum kiállításai 1933-1936

138. A Munkácsy-céh sorsolással egybekötött 5. reprezentatív kiállítása

mint igyekeznek egy cél felé, ugy hogy — mint azt a nagyteremben látható művek igazolják — minő egységes jellege, céljaikban mily sok közössége van alkotásaiknak, ami egy uj magyar művészeti irány kifejlődéséhez vezethet. Ebben mint vetélkedik ha öntudatlanul is — ez az egész uj generáció! Vándorolnak seregestől egy uj, láthatatlan cél felé. Mint a darvak Y-formában. Ki van elől, ki a ve­zér? Mindegyre más és más kerül az élre. Mily ne­mes e vetélkedés, mily biztató és lélekfelemelő, főleg ma, ez a mostoha viszonyok közt is élő, ható, ser­kentő, ideálizmust igazoló művészi rajongás! A Munkácsy-Céh boldog, hogy a legkülönbö­zőbb táborokba széttagolt magyar művészsereget — ha egyszer egy évben is — összehozhatja, s a ma­gyar közönséget csak arra kéri, hogy mint eddig, fogadja szeretettel ideális lelkű művészeinket és tá­mogassa őket e nehéz napokban, hogy a magyar szellemiség fejlődése meg ne törjön, hogy ne kapjon léket a magyar művészet hajója, hogy megmentsük e drága kincsünket, a magyar nemzeti lélek költői kifejezőjét, a magyar művészetet. Dr. Lázár Béla. 4

Next

/
Thumbnails
Contents