Az Ernst-Múzeum kiállításai 1933-1936

136. Magyar-Mannheim Gusztáv, Borbereki Kovács Zoltán, Haranglábi Nemes József, Kádár Béla, Ruzicskay György, Weil Erzsébet, Kisfaludi Strobl Zsigmond

NAGY TEREM. Magyar művészek mestermüvei. A kísérlet, melyet előbbi kiállításunkon kezdtünk, hogy bemutassuk a magyar művészet ismeretlen, félig vagy egészen elfelejtett, nemrég elhalt vagy élő mestereinek alkotásait, általános érdeklődést keltett. E kiállításunkon felfrissítettük az anyagot ujabb mesterművekkel. Mindenekelőtt Rippl-Rónai József műveinek egy egész sorozatával, melyek közül nem egy szinte elfelejtve lappangott magántulajdonban, s van köztük olyan is, amely a mestert uj oldaláról mutatja be. Csak a feketeruhás női alakot emeljük ki, mely átmenet olajtechnikájának a pasztell felé hajlásához és vonalának bájával különösen megragadó. Mányoki Ádám arcképe Sobiecki hercegnőt ábrázolja, s a szász királyi család tulajdona volt, a művész dekorativ felfogásának érdekes kísérlete. A művész ezt 1713-ban festette, a hercegnő az idétt szabadult ki a börtönből, hogy a lengyel király felügyelete alatt annak varsói palotájában éljen, nehogy újra bátyja, a trónkövetelő érdekében összeesküvést szíthasson. Most kerül kiállításra ifjabb Markó Károly szép festménye, Tóth László finom zsánerképe, mely a fiatalon elhalt művészt kitűnően jellemzi. Ez a szinte árnyék nélkül mintázott zsánerkép Incselkedés cím alatt 1891-ben került bemutatásra a Műcsarnokban, négy évvel a művész korai halála előtt és előadásának finomságával méltó elismerést aratott. Kohányi Károlyt, aki Munkácsy iskolatársa volt, egy kis zsánerképpel ösmertetjük meg. Feszty Árpád képe, mely a Magyarok bejöveteléhez készült, nagy erővel festett műve a mesternek. Az élő művészek közül is bemutatjuk azok egy-egy jellemző művét, Hermán Lipót, Iványi-Grünwald Béla tájképeit. Bizonyára szívesen látják viszont Szinyei. Munkácsy, Mednyánszky, Paál, Mészöly, Székely Bertalan, Fényes Adclf.Csók, Bihari, Barabás, Jankóstb.kitünőalkotásaitis. 13